Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Szikszay Ignác görögkatolikus lelkész és szentszéki tanácsos. Működéséneik területe Bereg- és Ungmegyék keleti felére esiik. A megszállás alatt a feltámadásba vetett rendületlen hittel dolgozott a magyarság gazdasági és kulturális felemelésén. Szilasy István Feled főjegyzője, a megszállás alatt a magyarság érdekeinek intenzív védelme miatt állását elvesztette és a csehek részéről állandó üldözést kellett elszenvednie. Szilárdy Béla földbirtokos Sajószentkirály. Szül. 1862. Salgótarján. Középiskoláit és a jogot Budapesten végezte, majd családi birtokán gazdálkodott. A cseh megszállás alatt törhetetlen magyarságáért a csehek egy ízben letartóztatták. Állandóan tagja volt a Magyar Pártnak. Dr. Szirányi Dezső kir. közjegyző Rozsnyó. Szül. 1881. Csetneken. Középiskoláit Rozsnyón és Lőcsén, az egyetemei Budapesten végezte. 1913 óta folytatott önálló ügyvédi gyakorlatot és a felszabaduláskor kir. közjegyzőnek nevezték ki. Résztvett a világháborúban és tart. főhadnagyként szerelt le. Kitüntetései: a Signum laudis, Károly cs.k- és háb. e. érem. A megszállás alatt a Magyar Párt életében tevékeny részt vett. A csetneki szervezet volt elnöke, a járási szervezet volt ügyvezető elnöke. A járási képviselőtestület volt listavezetője. A csetneki Emke sportklubnak alapító tagja. Szlávik Árpád földmíves. Szül. 1879. Tardoskedd. A világháborúban résztvett. Amikor a cseh csapatok Tardoskedd megszállásához készültek, a Vág folyónál fegyverrel a kezében harcolt szülőfaluja szabadságáért. A Magyar Pártnak alapító tagja. Néhai iglói Szontágh Zoltán alispán, cs. és kir. kamarás. Szül. 1882. Sajógömör. Középiskoláit Rozsnyón, az egyetemet Budapesten végezete. 1904-ben a feledi járás szolgabírájává nevezték ki. A háború kitörésekor önként jelentkezett harctéri szolgálatra, ahonnan 1917-ben betegen tért haza é>s mint huszárhadnagy szerelt le. Hadikitüinitetései az I. o. és II. o. ezüst vitézségi érem, Károly cs.kereszt. Ekkor kinevezték a feledi járás főszolgabírójának,.azonban a cseh megszálláskor azonnal nyugdíj nélkül elbocsátották. így visszatért sajógömöri családi birtokára, gazdálkodott és a magyar hatóságoktól nagyon fontos megbízást vállalt. A felszabadulásikor Feled miniszteri biztosa, majd Gömörmegye alispánja lett. 1939 jan. 26-án tragikus körülmények között elhunyt. Szoták Margit possai születésű tanítónő, a megszállás alatt állását elvesztette, magyar magatartása miatt állandó üldözésnek volt kitéve, napirenden voltak nála a házkutatások. Végül kénytelen volt szülőföldjét elhagyni. Szőcs Károly vágfarkasdi gazdálkodó az egész megszállás alatt mindvégig harcos magyar, 19364Ó1 a helyi Magyar Pártszervezet elnöke. A község társadalmi és gazdasági egyesületeinek vezető tagja. A visszatérés idején a Nemzeti Tanács elnöke volt. Hazafias magatartása miatt a csehek bíróság elé hurcolták. Szövő Kálmán gutái kisbirtokos és községi bíró. A világháborúban 1914— 1916-ig harcolt a 31. h. gy. e. katonájaként. A helyi ker. szoc. pártnak kezdettől fogva tagja. A nemzeti párttal való egyesülése után a helyi párt elnöke lett. Az ő vezetése alatt a párt élénk részt vesz a felvidéki magyarság életében és éberen őrködik a magyarság jogai felett. Bognár Ferenc plébános, szentszéki tanácsossal, — ki a párt díszelnöke volt — lelkes magyarsággal irányították a pártéletet. Az itteni agrár és kommunista pártot szakadatlan agitációjával végül is sikerült megbontania és híveit 534