Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM az egy. inagy. párt számára megszerez­nie. — A bécsi döntés nyilvánosságra hozatalának napján a falu lakossága lel­kesen ünnepelte Magyarországot és a döntést. Határtalan lelkesedésükben elő­kerültek az eldugott magyar zászlók, mire a cseh csendőrök a nép közé akar­taik lőni. Szövő bíró higgadt magatartá­sának és határozott fellépésének kö­szönhető, hogy vérontás nem történt. Elparancsolta a cseh csendőröket és csendben haza küldte a mámorosan ün­neplő népet. — A csehek kivonulásukat megelőző napon a templomból kihur­colva letartóztatták és a katonai pa­rancsnokságra hurcolták, ahol megsar­colták. Ez volt Szövő Kálmán; ilyen ha­zafiak tartották fenn ezt a hazát ezer esztendőn át és ilyen hazafiak szövik a végtelenbe nyúló magyar jövőt. Szövő László gutái kisbirtokos. A világ­háborúban a 31. h. gy. e.-ben szolgált. Markáns arcáról lerí a kemény, bátor kiállású, hűséges magyar. Az E. M. P.­nak megalakulás óta tagja, később vá­lasztmányi tagja. Az itteni pártéletben tevékenyen résztvett az egész megszál­lás ideje alatt. 1919 tavaszán az itteni csendőrlaktanya helyiségeiből kidobálta a cseh államvezetők arcképeit, amiért a csehek letartóztatták és rögtönítélő bí­róság elé állították. Letartóztatási ideje alatt súlyosan bántalmazták, míg végre 20.000 cseh korona lefizetése ellenében szabadon bocsátották. A csehek által el­fogott magyar csendőröket a forrada­lom lázában szabadonbocsátotta, amiért 3 hétig ujabb fogságot kellett szenved­nie. Ezek után állandóan szállka volt a hatalom szemében s amit csak tehettek ellene, azt meg is tették. Minden alka­lommal kihangsúlyozta szíve-Ielke ma­gyarságát; a helyi párttagok közül a leg­többet ő szenvedett, mert ötízben ítélte el a cseh bíróság. Dr. Sztankai András g. kath. lelkész. Szül. Csekén. Középiskoláit és a teoló­giát Ungváron végezte el. A megszállás alatt édesatyjával együtt fogságba került és csak nehezen tudott szabadulni. A ruszinszkói magyarsággal állandó ösz­szeköttetésben volt és résztvett 1939 ta­vaszán Kárpátalja visszacsatolásában. sztankóczi Sztankóczy Géza, felsődo­lyai, ny. ezredes. Szül. 1878. Közép­iskolái, majd a Ludovika Akadémia el­végzése után Munkácson kezdi meg katonai pályáját. A világháború kitö­résekor százados. Az orosz fronton harcol. 1914 novemberében megsebe­sül. Felgyógyulása után a nagyváradi hadapródiskola tanára. A kommuniz­mus bukása után Pesten tanár, majd Miskolcon ezredes. Onnan vonul nyu­galomba. Számos kitüntetése van, a Bercsényi kör és a 11-es bajtársi kör tagja. Szűcs Lajos kereskedő Nagysurány. Szül. 1889. Senyothe. A világháború egész idejében szolgált. Tűzmester volt és a kis ezüst és bronz vitézségi érem­mel és a Károly csapatkereszttel tüntet­ték ki. A cseh megszállás alatt az egye­sült magyar pártnak volt vezetőembere. Viselkedésében a tántoríthatlak, bátor kiállás jellemezte. Magyarságáért a cseh csendőrök nem egyszer hurcolták meg. 1937-ben három hónapra jogerősen el­ítélték. Rendíthetetlen hite a felszaba­dulásban beteljesült. T Néhai tabodi és fekésházi vitéz Tabody Tibor ny. főispán Budaházán, Ungme­gyében. Szül. 1885. Emlékének megőr­zése végett családja áldozatkészem tá­mogatta e mű megjelenését. Tabódi Ida, tabódi és fekésházi. Szül. Budaházán. Tanulmányait Ungvárott és Budapesten végezte, ahol mint nyelv­történettudomány szakos tanárnő szer­535

Next

/
Oldalképek
Tartalom