Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM gyarsága miatt a csehek sokszor bántalmazták, öt héttel a magyar csapatok bevonulása előtt kitűzte a magyar lobogót, amit cseh csendőrök szedtek le. Dr. Széchenyi Lajos ügyvéd, Beregszász. Szül. 1884. Tiszaújlak. Részt vett a világháborúban, megsebesült az orosz fronton. Mint tart. főhadnagy szerelt le. Több hadikitüntetés birtokosa. A cseh megszállás alatt kezdettől résztvett a magyar mozgalmakban. A választásoknál a magyar párt bizalmi tisztségét töltötte be. Székely Imre gyógyszerész. Szül. Losonc. Gyógyszerésznek készült. Magyar diplomáját a csehek nem nosztrifikálták, úgyhogy nem is tudott a gyógyszerész szakmában elhelyezkedni. A beregi Magyar Pártban élénk politikai tevékenységet fejtett ki és részese volt a magyarság küzdelmes mozgalmainak. Székely István gyógyszerész Beregszász. Szül. 1906. Tőketerebes. A cseh megszállás alatt minden magyar mozgalmat támogatott. önérzetes és becsületes magyarsággal mindig színt mert vallani. Tagja a Beregszászi Magyar Űrikaszinónak és számos jótékonysági egyesületnek. Szép Ferenc ny. ref. lelkész. Középiskoláit Máramarosszigeten elvégezvén, a debreceni teológián oklevelet szerzett. Segédlelkészi ideje Máramarossziget és Tőketerebes között oszlik meg. 1888-ban Tiszaújfalu lelkésze lett. Mindhárom helyen rengeteget dolgozott a hitélet fejlesztésén. Templomokat épít, templomtornyokat emeltet s a béke nyugodt éveiben minden lehetőt elkövet, hogy hívei lelkiéletet éljenek. A politikai életbe csak akkor kapcsolódik bele, amikor az összeomlás bekövetkezik s a kisebbségi sorsba szorított hit- és fajtestvérei érdekei ezt megkívánják. A M. N. P. tagja annak megszervezésétől kezdve. Már fiatal korában cikkeket írt hitbuzgalmi lapokba s ezen munkásságát csak fokozta a megszállás alatti időkben, amikor minden magyar vonatkozású mozgalomban is intenzíven résztvett. Jutalma: a csehek kiutasították s még nyugdíját sem folyósították. Szigethy István banktisztviselő Beregszász. Szül. 1903. Huszt. A cseh megszállás Késmárkon érte, majd Husztra került, ahol részt vett a magyar mozgalmakban. 1921-ben a nyugatmagyarországi felkelésben harcolt. 1924-ben kénytelen volt a cseh hadseregben katonáskodni. Két évet töltött Olmützben, ahol a cseh kaszárnyában is ébren tartotta a magyar szellemet a magyar fiúk lelkében. Utána Husztra került banktisztviselőnek, de magyar irányú szervezkedése miatt elhelyezték. 1938-ban a cseh mozgósításkor bevonult, ahonnét 160-ad magával átszökött a németekhez — teljes felszereléssel. Innét Bécs-Budapesten keresztül, legnagyobb részük mint szabadcsapatos, visszatért és értékes munkát végzett. A magyar hadsereggel tért haza szülővárosába, Husztra. Magyarkrucsói Szikszay Béla ny. őrnagy. Szül. 1893. Beregszászon. A világháborúban az orosz és olasz harctereken teljesített szolgálatot. A vörös diktatúra idején résztvett az aradi ellenforradalmi kormány megalakításában, később román fogságba került. Beregszászon keresztüli jött haza Magyarországra. Állandóan összeköttetésben volt a felvidéki mozgalmakkal. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. Dr. Szladics Károly egyetemi tanár. Szül. 1871 Dunaszerdahelyen. Édesatyja ügyvéd, majd később járásbíró Malackán. Az elcsatolás után különösen kulturális vonatkozásokban élénk kapcsolatot tartott fenn szülőföldjével. A magyar-cseh döntőbíróság tagjaként emlékezetes és értékes munkát végzett. 533