Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM rimaszombati ügyvéd, szenátor irodájában kezdte meg. 1938 óta Tornaiján önálló ügyvéd, vármegyei tb. főügyész. A Magyar Pártnak tagja. A pozsonyi magyar keresztény akadémikusok karának alapító tagja. Szaniszló János. Az állami kórbáz portása Nagyszöllősön. A M. SV. P. tagja és a magyar gondolat lelkes munkása. Magyarságáért az ukránok bántalmazták. Szarvasdy Béla trafikos, Rahó. Szül. 1895. Nagybányán. Résztvett a világháborúban, az orosz, román, olasz és francia frontokon. Megsebesült. Kitüntetései: II. o. ezüst, kétszer bronz vitézségi, sebesülési, háborús emlékérem és Károly csk. A cseh megszállás alatt magyar magatartása miatt számos meghurcoltatásban volt része. Szálpéter Komorník Salamon műszerész, órás és ékszerész, Rabó. Dr. Szász Zoltán budapesti ügyvéd. Munkácson végezte középiskoláit és egyetemi tanulmányai befejezése, valamint a világháború lezajlása után ott is telepedett meg. A munkácsi öregdiákok szövetségének tagja és a felvidéki mozgalmak részese volt, tehát elég okott adott, hogy a csehek üldözzék. Gerinces magatartása következményeképpen 1920 júniusában kiutasították Csehszlovákiából. Szedlák Gyula bányatisztviselő, Aknaszlatina. A cseh megszállás alatt a Magyar Párt agilis tagjaként részt vett a magyarság kulturális és szociális küzdelmeiben, felesége, Orosz Vilma tanítónő, a gondjaira bízott magyar gyermekeket igaz magyar hazafias szellemben nevelte. Szelley Béla. Szül. Fancsika. Teherautófuvarozó vállalkozó. Gyermekkorában lett egy idegen impérium állampolgára, de az örök magyarságnak már a bölcsőben hűséges fia. A M. N. P. tagja lett s ott fejtett ki magyar emberhez illő becsületes tevékenységet. Kislányait magyar szellemben neveli s érzi, hogy mire a kicsinyek nagyok lesznek, megszűnnek a papírhatárok s újból a Kárpátok koszorúzzák a magyar hazát. Szelley Ferenc. Szül. Fancsika. Autófuvarozó vállalkozó. Iskoláit Nagyszöllősön és Prágában végezte. Itt kezdte el pályafutását is, majd Kassán tevékenykedett, végül Nagyszöllősön lett önálló. Megalakulása óta szorgalmas tagja a Magyar Nemzeti Pártnak, amelynek minden mozgalmában bátrain részt vett. Különösen az ukrán időkben volt megpróbáltatásoknak kitéve, de magyar maradt és férfi, mert tűrte és állta — a Sors ütéseit. Szemák János kisbirtokos, Feketeardó. 1930-ban visszavándorolt Amerikából. Ez időtől kezdve a magyar párt tagja volt. Ruszin anyanyelve dacára mindig igaz magyarnak érezte és vallotta magát. A magyar kisebbség védelme érdekében jelentős tevékenységet fejtett ki. Id. Szentes Jakab gazdálkodó, Kőhídgyarmat. A pártnak megalakulása óta tagja és ügyvezető-elnöke. Nagy buzgalommal dolgozott a magyarság és a párt érdekében. Korára való tekintettel 1930ban átadta helyét az erre érdemes fiatalabb vezetőnek. Szentpéteri Bálint. Szül. 1895. Magosliget. Nagyszöllősön lakik, géplakatos, autószerelő és vezető. A világháborúban megjárta az orosz és olasz frontot. Szkv. tábori pilóta. Hétszer sebesült, a bronzés kisezüst vitézségi érem tulajdonosa. Mint a magyar párt tagját többszörös házkutatással zaklatták a csehek, később egész családjával együtt kiutasították. Nemzetes manyó Szentpétery István vendéglős, Királyhelmec. Közismert ma532