Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM szet igaz barátja és lelkes támogatója. Áldozatkészségével hozzájárult e mű megjelenéséhez. Sebedovszky István. Szül. 1902 Léván. Jelenleg főmolnár Nagyszöllősön. A betörő cseheket Pálmay Jenő százados szabadcsapatában fogadta, ahol bátran harcolt. 1919 márciusában a csehek Theresienstadtban bebörtönözték, ahol 1919 aug. 12-ig ült. Innen kiszabadulva Léván, majd Pozsonyban internálták, későb pedig, 1921 február végéig állandó rendőri felügyelet alatt állt. Ezekután természetes, hogy a M. N. P. lelkes szervezője és később titkára lett. Sereghy Béla hentesmester. Szül. 1902 Nagyszöllősön. A cseh hadseregben szolgált mint szakaszvezető, szökése miatt lefokozták. Lelkes, derék magyar ember volt, aki nem csinált titkot nemzeti érzéséből és ahol csak tehette, hangosan kifejezést is adott annak. Ebből kifolyólag kellemetlenségei is voltak, mert a nagy nyilvánosság előtt Himnuszt énekelt. Seres Dezső gyógyszerész, Rimaszécs. Szül. 1899 Rozsnyón. Középiskoláit Rozsnyón, a főiskolát Prágában végezte. Trencsénbánon kezdte müköcteset 1921ben. 1925-től Rimaszécsen munkálkouik. Felesége szintén oki. gyógyszerész. Főként munkás- és szociális kérdésekkel foglalkozik, régi tagja a keresztény szocialista, majd az Egyesült Magyar Pártnak. Tagja a Nemzeti Tanácsnak. A megszállás alatt nagy pártfogója volt a munkásdolgozóknak. Dr. Seres Lajos, rendőrfogalmazó, a háború után a Pestre szakadt felvidékiek megmozdulásainak tevékeny szereplője és lelkes támogatója. Jelenleg a Beregmegyei Egyesület alelnöke. Siertner Márton malomtulajdonos, tartalékos főhadnasv. Rimaszombat. A világháborúban az orosz, olasz és szerb fronton harcolt. Megsebesült. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. Különösen gazdasági téréin fejtett ki eredményes működést, de a magyar kulturális mozgalmaknak ás lelkes odaadó híve volt. Sereghy Zoltán nagyszöllősi születésű droguista. Közismert magyar család sarja. Minden magyar mozgalom lelkes támogatója volt. Néhai Sikó Barnabás, uzsoiiyi, ősi nemesi családból származik. Szül. 1869 Nagybányán. Részt veti a boszniai okkupációban. Mint telekkönyvvezető hunyt el. A Magyar Párt tagja volt. Kulturális és jótékonysági téren működött. Sokáig volt hegybíró. Gyermekeit magyar szellemiben nevelte; mindhárman tanítók. A csehek gyakran tartottak a családnál házkutatást. Simon István hentes és vendéglős, Nagysalló. Szül. 1881 Tökölön. 1916-tól 1918ig a román és orosz fronton harcolt. A megszállás alatt az első sorban küzdött a magyar gondolatért. Minden magyar hazafias és kulturális megmozdulásban kezdettől fogva részt vett. A megalapítástól tagja a magyar szervezeteknek. Magyarsága miatt a csehek sok kellemetlenséget okoztak neki. Zaklatták, üzletét elkerülték, sőt 3 hónapra be is zárták. Simonoviis Bernát faluszlafcinai áll. vizsg. fogász. A világháború idején a 85., majd a 65. gy.-e.-ben szolgált mint szakaszvezető. Az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartása elismeréséül a II. o. ezüst, bronz vitézségi érmet, Károly csapatkereszttel és a sebesülési éremmel tüntették ki. 1917 júniusában orosz hadifogságba esett. A cseh megszállás alatt a magyar kulturális és szociális megmozdulásokat anyagilag is támogatta. Több ízben házkutatást tartottak nála nyíltan vallott magyarsága és a titokban megtartott — gvűlések miatt! Az ukrán ura527