Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM lom alatt bántalmazták és internálták a kárpátaljai magyarság jeleseivel egyötl. Dr. Singer Rezső főrabbi, Rimaszombat. A cseh elnyomás napjaiban a városi tanácsban működött. Állandóan a magyar pártra szavazott, sőt amikor az egyik városi állás betöltésénél egy zsidó és egy keresztény magyar pályázó állt szemben, ő a keresztényre szavazott és ez döntötte el a győzelmét. Ezért nemcsak a szlovák lapok, de saját hívei is támadták. Sípos Antal Félix esperes-plébános. Szül. 1870 Szegeden. Tanulmányai befejezése után Rozsnyón, Kéménden, Léván és Esztergomban működött. Egyházirodalmi műveivel pápai elismerést szerzett. 1915nben Udvardra került s ott 1917-ben megalapította a most is virágzó Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetet. 1922-ben emeletes üj iskolát 1923-ban pedig jelentős áldozattal az általa alapított olvasókörnek szép székházat építtetett. A község nagyobbítása érdekében közelfekvő földjeit távolabbiakkal cseréli el s így 132 új magyar házhely létesítését teszi lehetővé. A csehek felszólítására megszervezi a községi képviselőtestületet, de nemzeti magatartása miatt rövidesen szavazati jogát is elveszti. Állandóan a cseindőrség felügyelete alatt áll és se szeri, se száma a zaklatásoknak. 1931ben beteges nénjével együtt 14 csendőr a magyar határra hurcolja, de határőreink nem veszik át. Visszatérése után tovább folytatja áldásos működését és a magyar kultúra ápolásával, a magyar iskolaügy felkarolásával, a lakosság lelki és gazdasági istápolásával múlhatatlan érdemeket szerzett. Skulecz Kálmán községi másodbíró, kisbirtokos, Ógyalla. Szül. 1894. A szerb és az olasz fronton 37 hónapot töltött az arcvonalban. Kitüntetése: Károly csk. és bronz vit. érem. Az Egyesült Magyar Pártnak kezdettől tagja, választmányi tagja, három év óta titkára. Részt vett a kultúregyesület munkájában. Férfias és bátor magatartásával sokat használt az itteni magyarságnak. Két ízben volt ellene rendtörvényi eljárás magyar megnyilatkozásai miatt. Első ízben a helyi szlovák iskola felépítése miatt, ekkor a magyar iskolába való iratkozásért fejtelt ki erős propagandát, másodszor pedig a Magyar Pártba való tagtoborzási tevékenységeiért. A következményektől csak a felszabadulás mentette meg. Slomovits Béni vaskereskedő, Faluszlntina. Szül. 1896-ban. 1915-től szolgált mint fegyvermester az olasz fronton. 1921-ben a csehek hadbíróság elé állították, mert megtagadta a bevonulást a cseh hadseregbe. Támogatta a magyar kultúrát és a magyar helyi vezetőségnek a munkáját. Slomovits Ferenc fanagykereskedő, Faluszlatina. Szül. 1898. A cseh megszállás alatt mindenben támogatta a magyar törekvéseket; gyermekeit magyar szellemben nevelte. Sojovlts Sámuel vendéglős, Faluszlatina. Szül. 1889. 1914-től orosz frontszolgálatot teljesített. Megsebesült, majd fogságba jutott. Hadirokkant. A csehek alatt üzletében jöttek össze a magyarság vezetői. Csak magyar újságokat olvasott. Magyarsága miatt a csehek részéről anyagi kár is érte, mint üzletembert. Solclos Árpád runyai földbirtokos, huszárfőhadnagy, több kitüntetés tulajdonosa, a politikai, gazdasági és egyházi élet helyi kiválósága és vezető tagja. A felvidéki küzdelmes magyar élet minden vonalán, a felszabadulásig, tántoríthatatlanul kitartott a magyarság szent ügye mellett. Spák Iván országgyűlési képviselő, parlamenti jegyző, a Russkaja Pravda főszerkesztője. Szül. 1900 Alsókaraszlón. 528