Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Lustrum
LUSTRUM lágháboru egész tartalma alatt hadban volt. A II. o. ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Signum laudis, Károly es. k. birtokosa, mint tart. főhadnagy szerelt le. A cseh megszállás alatt Kassán, majd később Nagyszöllősőn bíró volt és minden erejével támogatta a magyar mozgalmakat és kultúrát. 1939 januártól Beregszászon a jár. bíróság elnöke. Dr. Bauch Károly vm. tiszt, főügyész, tartalékos főhadnagy, Ungvár. A világháborúban az orosz és román fronton harcolt. Több hadikitüntetés tulajdonosa. Az összeomlás után Ungvárott ügyvédi prakszist folytatott. Az Egyesült Magyar Párl ügyésze, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke volt. A kárpátaljai irredentamozgalom megszervezésében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tett. 1920-ban a csehek letartóztatták. A magyar csapatok bevonulása után Ungvár intézőbiztosa 1938 év végéig. Rábely Miklós a Rimaszombati Polgári Kör elnöke. A Felvidék elrablása után lelkes, áldozatkész magyarsága miatt a csehek 1919-ben Illaván, 1934-ben Kassán hosszú időre fogságba vetették. 1938ban túszként letartóztatják. A cseh megszállás alatt üzlete a magyarság titkos propaganda helye volt. A csehek bosszúból megtiltották a tisztviselőknek és az iskoláknak, hogy könyv-, papír- és írószerszükségletíiket az üzletéből szerezzék be és így amíg Kassán raboskodott, felesége kénytelen volt azt bezárni. Izzó hazaszeretetének ragyogó megnyilvánulása volt a csehek által ledöntött. Széchenyiszobor féltő gonddal való őrzése — a felszabadulásig. Rácz István müasztalos, Nagyszöllős. Szül. 1891. Nagyon sokszor volt lakója úgy a cseh, mint az ukrán börtönöknek és internáló táboroknak. Már a kommün ideje alatt egyik megszervezője volt a magv. ker. szoc. pártnak, a cseh és ukrán megszállás alatt kétszer is bebörtönözték, az ukrán terror idejében pedig kémkedés gyanúja miatt először Huszton börtönbe vitték s utána a rahói fogolytáborban internálták. A magyarság érdekében mindent vállalt és ezért a megszállók családját sem kímélték, az ukránok István fiát is letartóztatták feleségével. A megszállás alatt műhelyében csak magyar alkalmazottat foglalkoztatott. Rákosy Lajos, mindszenti, likőrgyaros, Rozsnyó-Berzéte. Szül. 1877 Budapesten. Gazdasági akadémiát végzett, majd 1914ben bevonult és részt vett a világháborúban és mint szkv. főhadnagy szerelt le. A megszállás alatt Berzétére, családi birtokára vonult vissza. Kezdettől tagja volt a Magyar Pártnak. Magyarsága miatt felesége két hetet, saját maga pedig két hónapot töltött cseh börtönben. A csehek nem engedték Budapestre utazni édesatyjának, Rákosy Jenőnek szoborleleplezési ünnepségére sem. Rátz Ferenc szén- és tüzifakcreskedő, Komárom. Szül. 1901-ben. A megszállás alatt a Magyar Nemzeti Párt választmányi tagja volt. Részt vett a választásokon és felügyelő-ellenőrző szerepet töltött be a pártszervezésben. Legutóbb a magyar ifjúság alelnökké választotta. Nemcsak a pártéletben, hanem a magyar egyesületi életben is tevékenykedett és ápolta a magyar kultúrát. Rátvay Imre, vitéz, ny. tábornok. Szül. 1876 Rimaszombatod. Az A. B. C. és Nyukosz budapesti főcsoport elnöke. Ereklyés országzászló nagybizottság és a Tesz társelnöke, a 66-os gyalogezred bajtársi szövetségének elnöke, stb. A világháború egyik legszebbem dekorált tisztje, 27 rendjel, többek között a magyar érdemrend középkeresztjének, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend. a Tiszti arany és ezüst vitézségi érem, a III. osztályú katonai érdemkereszt, az ezüst, bronz, Signum Laudis, a Károly csapatkereszt, a sebesülési érem, stb. tu521
