Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM lajdonosa. 1939 augusztus 15-én a felejthetetlen szépségű országzászló ünnepélyes leleplezésének résztvevője. A Felvidék visszaszerzésének gondolatát ápoló minden csoinkamagyarországi társadalmi megmozdulás áldozatkész patrónusa. Reichel Kálmán. Szül. 1896 Garamszentbenedeken. A Magyar Párt mozgalmaiban kezdettől fogva részt vett és később mint párttitkár működött. Politikai tevékenysége miatt állandó zaklatásoknak volt kitéve. Többször letartóztatták, törvényszék elé állították és bebörtönözték. Reinichovszky György ny. százados, családja lengyel származású. Szül, Arany osmaróton. A háborúból való hazatérése után Munkácson az ellenforradalmi szervezkedés élére áll. A megszálláskor hosszú hányt-vetett bujdosás után sikerül átszöknie a cseh üldözés elől. Reismann Jenő és Hermann kereskedők, Királyhelmec. Renglovics Gyula ny. főjegyző, Ipolyság. A csehek mint ideiglenes tisztviselőt átvették. Hat évig működött, háromszor áthelyezték és azután mint politikailag megbízhatatlant az úgynevezett magyar nyugdíjjal elküldték. 1923 óta a Magyar Párt tagja. Az itteni katolikus életben feleségével Keniga Annával tevékenyen részt vett. Rezler József kisbirtokos, Feketeardó. A világháborúban 1915—1918-ig katonai szolgálatot teljesített. A magyar ügy lelkes és áldozatkész támogatója. 11 évig a község pénztárosa volt. Ez idő alatt az összes hivatalos pénztárkönyveket magyar nyelven vezette. Rendületlenül hitt a magyar igazság győzelmében. Rezinanovits Dávid kereskedő, Faluszlatina. Szül. 1897. 1915—1918-ig a 12. honvéd gyalogezredben szolgált. A csehek alatt a magyar kultúrát támogatta. Családja körében csak magyarul beszélt. Dr. Rényi Emil nagyszöllősi ügyvéd. A világháborút mint tart. hadnagy, a kezdettől az összeomlásig végigharcolta. Az ezüst vitézségi éremmel és a Károly cs. k.-tel tüntették ki. Csendes, hasznos munkása volt a magyarságnak. Dr. Siménfalvy, mostani főispán ügyvédi irodájában dolgozott. A Keresztényszoc. Párt, később a M. N. P. jogi ügyeit tanáccsal és személyes interveniálásokkal látta el. Nem sokat beszéltetett magáról, de annál többet tett. Répásy Károly oki. erdőmérnök, Párkány. Szül. 1890. Tart. hadnagy a világháborúban. a hadifogságból 1918 végén tér haza. Kitüntetései: II. o. ezüst vitézségi érem, Károly cs. k. Az Egyesült Magyar Párt járási szerv. h. ügyvezető elnöke, párkányi szervezetének ügyvezető elnöke, továbbá az országos szervezet pártvezetőségi tagja több mint 10 év óta. Másfél évtizeden át tagja volt a községi tanácsnak és képviselőtestületnek. A róm. katb. egyházközség gondnoka, a tűzoltótestület parancsnoka és sok kultúr és társadalmi egyesület vezetőségi tagja. A megszállás alatt rendíthetetlen harcosa volt a faji és nemzetiségi eszmének, amit ezeken az intézményeken keresztül hirdetett. A cseh hatóságok állandó lüdözése és nyomása megnyilvánult, amikor oklevelét nem ismerték el, anyagilag tönkre akarták tenni és a házkutatások alkalmával Magyarország részére készített térképeket kerestek. És mindezek ellenére nyiltan tüntetett amikor csak tehette. Még a megszállás kezdetén egy engedélyezett műsoros táncestélyen, a csehek az előadást betiltották és csak a táncot engedélyezték. Ekkor felállt, felszólította a közönséget, hogy énekeljék el a Himnuszt és menjenek haza, mert «köszönjük az ilyen kegyeket, de nem fogadjuk et.» S a terem perceken 522