Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM amelyben foglalt elveknek jó nagy részét figyelembe is vették az Egyesült Magyar Párt megalakulásakor. Azonkívül számos politikai irat — «A dunai paktumhoz, Ex orienta lux, Megtörtént az egyesülés, A magyar politikusokhoz» — szerzője, amiket illetékes helyekre eljuttatott úgy Szlovákiában, mint Csonka-Magyarországban. Popp Lipót kir. műszaki tanácsos, a Pestre szakadt felvidékiek egyesületi életében állandóan részt vett és áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. Popper Lipót gyáros, Érsekújvár. A gazdasági életben betöltött jelentős pozíciója mellett számtalan tanújelét adta áldozatkész. önzetlen magyarságának. Dr. Porabszky Géza r. k. plébános, országgyűl. képviselő, Kéménd. Szül. 1887 Garamdamósd. A világháborút mint tábori lelkész szolgálta végig. Számos hadikitüntetés tulajdonosa. A Magyar Párt párkányi járási elnöke. 1935 májustól 1938 novemberig a cseh parlamentben képviselő volt. A magyarság egyik legnagyobb és legkimagaslóbb vezetője, ň cseh elnyomás ideje alatt. Mély hazaszeretete miatt 32-szer került a vádlottak padjára. Közvetlen a bevonulás előtt a csehek halálra ítélték, de már nem volt módjukban kivégezni, mert a jó Isten meghallgatta a magyarok imáját. Pľohászkv István pályaudvari vendéglős Beregszász. A világháborúban részt vett. több kitüntetés birtokosa. Pós Alajos ungvári újságíró. 1920 március 7-én, Masaryk névnapján, esti fáklyásmenet alkalmával egy állítólagos megjegyzés miatt a cseh katonák megrohanták, ütlegelni kezdték, szuronyokkal összeszurkálták és a kaszárnya felé hurcolták. Útközben kiszenvedett. Az ungvári magyarság mártírjának tekinti. Fényes temetéssel hódolt emlékének és mozgalom indult, hogy a gyilkosság helyén emléktábla hirdesse mártírságát. Pósa Elemér nemesradnóti községi bíró. Kemény magyar. Olyan a község maga is. Rákóczi legmegbízhatóbb, legvitézebb harcosait adta. A 20 éves megszállás semmire sem ment lakóival. Aprajuk-nagyjuk a Magyar Pártba tömörült és egy jottányit sem engedtek igazukból. Dr. Prónay Aladár, tótprónai és blatniczai, ügyvéd, Komárom. Pupák Lajos gazdálkodó, Ipolyság. Szül. 1898. Részt vett a világháborúban mint őrvezető. II. o. vitézségi érem, Károly cs. k. tulajdonosa. 1920-ban harcolt a csehek ellen. Tagja volt a Pálmay-csoportnak. II Dr. Ragályi Antal ügyvéd, tb. vármegyei főügyész, Rimaszombat. Szül. 1903-ban, középiskoláit helyben, az egytemet Prágában, a német egyetemen végezte. Ügyvédi működését Rimaszombaton kezdte meg. Kényszerből bevonult a cseh hadseregbe, de mint megbízhatatlant kezelték és közlegényként szolgálta le éveit. Az Egyesült Magyar Párt jogtanácsosa és ügyésze, a prágai magyar akadémikusoknak pedig elnöke volt. Dr. Ragályi Nándor körorvos, Rimaszombat. Szül. 1911. Középiskoláit helyben, orvosi tanlumányait a prágai német egyetemen végezte. 1935-től két évet töltött a cseh katonaságnál mint zászlós, majd a rimaszombati kórház alorvosa lelt. Másfél év múlva körorvossá nevezték ki. A prágai magyar akadémikusoknak vezető tagja volt. Dr. Ratvay László kir. jár. bír. elnök, Beregszász. Szül. 1895 Budapesten. A viS 20