Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM sületekben tevékenykedeti a cél eléréségig — azaz szűkebb hazájának felszabadulásáig. Péchy Augella munkácsi postaellenőr, hősiesen képviselte a magyar női ideálokat. Lángoló hazaszeretete, céltudatos irredenta és kultúrnevelő munkája miatt a cseh uralom alatt sok üldözést kelleti elszenvednie. Placsek Richárdné sz. Lengyel Kató, drogériatulajdonos, Ipolyság. A magyar ellenzéki politika lelkes híve. 1923-ban hozzá menekült a csehek elől Ipolyság főszolgabírója. Plakinger Pál ny. erdész, kisbirtokos, Nagyszöllős. Erdészeti szakiskolát végzett. A Magyar Nemzeti Párt tagja. Emiatt a csehek 3 éven át zaklatták, sőt a kassai hadbíróság elé is vitték és lefokozták. Pleskó Jenő igazgató, Érsekújvár. Ismert gazdasági tevékenysége alatt, a politikai élettől tartózkodott, de a Magyar Párt munkáját támogatta, anyagilag is. néhai Plotényi Géza báiayafelügyelő, ősrégi kárpátaljai család sarja. Tanulmányai elvégzése után a verespataki ércbányákhoz került. Legutóbb a Mák-nál működött. Onnan vonult nyugalomba. A Felvidéki Szövetség megmozdulásainak lelkes támogatója volt. Polgáry Miklós áll. gimn. tanár, igazgatóhelyettes, Beregszász. Szül. 1879 Ároktő. öntudatos magyarsággal irja: «A húszéves cseh megszállás alatt megtette tehetségéhez képest azt, amit mint magyarnak megtennie kötelessége volt. Ezért sem kitüntetés, sem reklamirozás nem jár.» Politzer Sándor galántai likőr- és rumgyáros. A világháborúban 1915—1918-ig szolgált s mint hadnagy szerelt le. Az E. M. 1

J. tagjai az ő vendéglőjében tartották gyűléseiket. Közismert jó magyar családból származik. Magyarsága már 1919-ben kihívta a hatalmat bitorlók ellenérzését és internálták. Pollák Frigyes kincstári tiszt. Aknaszlatina. A Magyar Párt tagja. Ismert Magyarsága miatt a cseh megszállás alatt a csehek egzisztenciájában támadták és megakadályozták a hivatali előmenetelét. Az ukrán terror idején házkutatásokkal, fenyegetéssel üldözték. A cseh és ukrán megfélemlítés dacára gyermekét magyar iskolába járatta. Pollák Mendel vendéglős, Taracköz. A cseh megszállás alatt ápolta a magyar nj^elvet és támogatta a magyar kulturát. Fia, mint magyar nemzetőr teljesített szolgálatot és így egy alkalommal harcba került a Szics-gárdistákkal és majdnem életét vesztette. Polonyi Géza budapesti fehérneműüzemtulajdonos, szül. 1902 Beregszászon. Középiskoláit már cseh uralom alatt végezte s utána a cseh hadsereg tagja lett. Magyarsága miatt állandó üldözést kellett elszenvednie, míg végül 1923-ban átszökött a határon. Dr. Pongrácz Ernő műtősebész, Magyardiószeg. Szül. 1882 Nagysándori. A húszéves cseh rabság alatt a Galántavidéki magyarságnak példás lelkesítője, akifolyton kitartásra buzdította népét, hogy hűséges maradjon, mert a trianoni éjszakának egyszer vége lesz. Egyik vezető alakja volt a kisebbségi magyarság kulturális életének. A magyardiószegi polgársággal oly szinpadot és színháztermet teremtve meg, amelynek nem volt párja Pozsonytól Nyitráig, illetve Kassáig. Tgen lelkes harcosa volt a két lestvér magyar párt egyesülésének, aminek érdekében megírta híres «Mi a teendőnk?» című memorandumát, amelyet Jaross és Eszterházy pártvezérekhez nyújtott be és 519