Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM ./?• "Tar v Mezey József, Nagyszöllős. Másféléves frontküzdelem után hadifogságba jutott. Itthon a Magyar Párt soraiban harcolt, inkább választotta a cseh túladóztatást, mint a gyakran felkínált anyagi előnyöket. Idősb. Méhes Rudolf párttitkár, Dunaszerdahely. 1914-től frontszolgálatot teljesített, majd orosz hadifogságba került. Az Egyesült Magyar Párt alapító tagja. Magyar agitáció miatt a csehek kétheti börtönbüntetéssel sújtották. •j' Méry Imre erdőőr, Magyarszőgyén. Résztvett a világháborúban mint 8-as honvédhuszár és kitüntetést is kapott. A cseh megszállás alatt ott volt a Magyar Párt zászlóbontásánál és törhetetlen hittel szervezte a magyarságot. Sajnos, a felszabadulást nem érhette meg, mert 1937-ben szerencsétlenség érte, ami halálát okozta. A Magyar Párt jelenlegi vezetői elhatározták, hogy az aranykönyvben megörökítve tisztelegnek emlékének. Dr. Mihalik Dezső, vármegyei főügyész, Rimaszombat. Szül. 1877-l>en Nagyrőcén. Középiskoláit Rimaszombaton, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1904-ben megválasztották Nagyrőce polgármesterévé, 1914-ben pedig Rimaszombat főügyésze lett és 1919-ig működött, amikor a csehek kényszernyugdíjazták. 1921-ben a csehek kiutasították, amit azonban később visszavontak. 1938-ban kiüldözték Rimaszombatból, ekkor Miskolcra költözött — természetesen anyagilag teljesen tönkretéve. A bevonulás előtt a katonai parancsnokságnál teljesített szolgálatot, majd a felszabaduláskor visszakapta főügyészi állását. A Magyar Párt szervezőbizottságának tagja, a járási képviselőtestület delegált tagja. Az elnyomás alatt a magyarság politikai és kulturális életének egyik nagyakaratú irányítója. A csehek természetesen üldözik, házkutatásokkal zaklatják stb. 1922-ben alakította meg a rimaszombati zenekart és ennek vezetője és karnagya. Ez a zenekar a 600 évesek zenekara elnevezést kapta, mert tagjainak évszáma 600-at tesz ki. Több mint száz magyar nótát és katonadalt írt és zenésített meg. Miklóssy Szilárd mérnök, gyártulajdonos. Szül. 1888-ban Pelsőcön. Középiskoláit Kassán, a főiskolát Németországban végezte. Mérnöki oklevelének megszerzése után édesatyja gyárában működik. A világháború alatt a haditengerészetnél szolgált és mint törzsgépmester szerelt le. A cseh megszállás alatt bár vállvetve dolgozott, mégis majdnem tönkrement, inert a csehektől nem kapott semmi rendelést. A Magyar Párt tagja volt. Misley Lajos kereskedő, Szobránc. A cseh megszállás alatt magyar megmozdulásoknak őszinte támogatója, jóltevője volt. Mitske Gusztáv ny. erdőfelügyelő. Szül. 1869-ben Gálszécsen. Tanulmányait Kassán, Eperjesen és Selmecbányán végezte. Az erdészet terén kifejtett 38 évi kemény munka után 1931-ben nyugalomba vonult. Tíz évig a magyar erdészszaklap főszerkesztője volt, boszniai tanulmányútjáról értékes felolvasásokat tartott az Erdészeti Főiskolán és irodalmi munkássága elismeréséül ezüstéremmel tüntették ki a bécsi nemzetközi madárkiállításon. Több felvidéki vármegye erdészegyesületének titkára volt és mindig bátran vállalta azt a harcot, melyet az üldözött magyarság fennmaradásáért vívott. Mittelmann Dávid kereskedő, Királyháza. Szül. 1886-ban Felsőveresmarton. Az egész világháború alatt a 85. gyalogezredben mint őrmester szolgált és az orosz fronton megsebesült. 1918 ban a 512