Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM románok fosztogatásától megvédte a la­kosságot. A cseh megszállás alatt buzdí­totta a magyar lakosságot, hirdetvén, hogy a szent igazság győzni fog. Támo­gatta a magyar kultúrát és az irodalmat. Morvái István gazdálkodó, Bart. A világ­háborúban olasz hadifogságba került. A helybeli Magyar Párt nagyrabecsült tag­jaként, édesatyja halála után elnökké választották. Szívós, kitartó, erős meg­győződésű hazafias munkásságának kö­szönhető a barti magyarság bátor maga­tartása, amit fényesen igazolt az 1938-as választások eredménye. Ezen választások alatt cseh brutalitásokat szenvedett. Dr. Molnár Béla, munkácsi születésű budapesti sebészfőorvos. A háborúban magas orvosi kitüntetést szerzett. A megszállás alatt szülőházában titkos magyar iskolát tartott fenn. Lelkes irre­denta munkája miatt el kellett hagynia szülőföldjét. Molnár György, géplakatos és gépész. Sziil. 1880-ban Kisfaludon. Foglalkozá­sút Tanyban űzi. A frontról hazatérve a csehellenes fegyveres mozgalom szer­vezésébe kezd, majd a megszállás alatt a magyar ellenzéki pártokban működik. A Keresztényszocialista és a Magyar Párt társelnöke. Állandó megfigyelés alatt állt, embertelen adókkal nyomor­gatták, bíróság elé hurcolták és igazta­lanul elítélték. Molnár János gutái polgári iskolai igaz­gató. A világháborúban a 16. h. gy. e. K. cs. k.-el, bronz- és II. o. ezüst vitézségi éremmel kitüntetett katonája volt. Mint tart. zászlós szerelt le. Leszerelése után 8 évig elemi iskolai tanító, később polg. isk. tanár lett. 1928 óta a helyi polgári iskola igazgatója. Tanári karával együtt a fogékony gyermeki lelkeket igyekezett meghódítani az örök magyar haza szá­mára és kulturális téren a lehetőség sze­rint magyar szellemben tevékenykedett. Mojzes Károly, Jánosi főjegyzője. 1927­ben a csehek állásától megfosztották a Magyar Pártban folytatott munkája miatt. Ettől kezdve a különböző üldö­zéseknek, bebörtönzéseknek, megalázta­tásoknak se szeri se száma. A felszaba­dulás meghozta érdemei elismerését: 1938-ban a belügyminiszter állásába visszahelyezte. Dr. Morvay Zsigmond ny. főispán. Szül. 1879-ben Nagyszöllősön. Pályafutását Ugocsa megyében kezdte. Ott érte a ro­mán megszállás. Vagyonát elvesztette, üldözték és bebörtönözték. Moskovits Sámuel rőfös- és textilkeres­kedő, Nagybocskó. Munkácsi Kereskedelmi Kör. 1903-ban alakult a város kereskedelmi, ipari és intellektuális rétegeinek lelkes közre­működésével. A világháborút megelőző időkben a kör kizárólag gazdasági érdekképviselet, de 1920-ban, a cseh megszállás kezdetén, már a magyarság egyik kultúrbástyája. Ez időben a kör vezetőségének megbízásából Nedeczky János lelkes és odaadó munkájával ki­harcolja a cseh kormányhatóságok el­lenkezése dacára a magyar kereske­delmi akadémia felállítását Munkácson. A kör tagjainak áldozatkészségére jel­lemző, hogy kizárólag magyar írók munkáiból 1500 kötetes könyvtárt léte­sítettek a magyar szellem ápolására. Engel Lipót elnök elhalálozása után Segelstein Ferenc elnök és munkatársai lelkes, hazafias szellemben vezették tovább a kör ügyeit. A Kereskedelmi Kör testvérintézete a Kereskedelmi Grémium, amely az anyaországbeli ipartársulatokkal egyenrangú, de ma­gasabb nívón álló és kötelező tagságú szakipartársulata a kereskedőknek, a magyar hazafias szellem ápolása terén ugyancsak kivette a részét és műkö­dése a magyar kereskedelem és ipar védelmét szolgálta. 513

Next

/
Oldalképek
Tartalom