Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Lustrum
LUSTRUM n amist a földmíves párt elnökségi tagja, felmérhetetlen értékű tevékenységet fejtett ki a magyar-ruszin sorsközösség érdekében. 1940 január 1-én «Kárpáti Vasárnap» címen ruszin-magyar nyelvű hetilapot. «Jó Hírnök» címen ruszinnyelvű hitbuzgalmi lapot indít, melyek célkitűzésed : a magyar és ruszin népet egyesíteni a szentistváni gondolat jegyében és a csehszlovák-ukrán éra alatt elnemzetietlenitett és valláserkölcs nélkül felnevelt ifjúságot magyarrá nevelni. Ivány Ferenc igazgató-tanító, Deáki. Szül. 1897 Vágfarkasd. A világiháború tart. hadnagya, 20 hónapot töltött az orosz és olasz harctéren. Kitüntetése: Ezüst-, bronz vitézségi érem, Károly os. k. A húszéves cseh megszállás alatt miiniden magyar megmozdulásban résztvett. Főként kultúr- és szociális téren munkálkodott. Miint autodidakta rajzoló és festő, több kiállítást rendezett és magyar tárgyú képeivel szép sikereket ért él. Magyar tan- és ifjúsági könyveket illusztrált. A Vágmelléken számos községben tervei alapján készültek a bronz turulmadaras hősi emlékművek. A felszabaduláskor a községi nemzeti tanács ügyvezető elnöke volt. Izsák Lajos, negyedi kisbirtokos, széleskörű munkásságát törhetetlen magyarsága jellemzi. A községi élet minden terén vezető egyéniség. 1927 óta a Magyar Nemzeti Párt elnöke. A cseh uralom magyarirtó politikája ellensúlyozására megszervezi a Magyar Párt ifjúsági osztályát, a kommunista propaganda leküzdésére pedig a Magyar Párt munkás szakosztályát. A csehek előbb üldözéssel, később Ígérgetésekkel próbálták eltántorítani a céltudatos magyar útról, de minden kísérletezésük hiábavalónak bizonyult. J Néhai Jacura Mihály nagyszöllősi születésű cipészmester a 85. gy. ezredben szolgált. Háborúban szerzett betegségében halt meg a miskolci hadikórházban. Özvegyéinek dohányárudája van. Janics Mihály pékmester, Ungvár. Szül. 1887, Macedónia. 1905 óta él Magyarországon. Janisch József vendéglős, Érsekújvár. Édesapja halála után, akit a kommunisták 1919-ben kiraboltak, önállósította magát. Ez időtől kezdve minden magyar társadalmi és kulturális ügyet felkarolt és támogatott. Jankó Dénesné vendéglős, Sárkányfalva. A megszállás alatt magyarságában őszinte és kitartó volt. Dr. Jankovics László, munkácsi születésű nagykőrösi járásibíró. Érettségijét Munkácson tette le 1925-ben, az utolsó magyar érettségi vizsgálatokon. Az egyetemet Pozsonyban és Berlinben végezte. Pályafutását Munkácson kezdette. Az ukrán pünkösdi királyság összeomlása Nagyszöllősön érte, ahol akkor járásbíró volt. A magyarság társadalmi életében jelentős szerepet töltött be, a «Mak» lalapítótagja, a MNP tagja volt. A magyar hazafi érzésével és bátor hitvallásával minden magyar mozgalomban, megmozdulásban tevékenyen résztvett. Janssen Pál földbirtokos, Kövecses. Szül. 1883. Somoskőújfalun. Középiskoláit Losoncon végezte, majd édesapja somoskőújfalusi birtokán gazdálkodott. 1910-ben vette kövecsesi birtokát, amit azóta vezet. A megszállás alatt nagyon sok kellemetleinisége volt magyarsága miatt. A csehek súlyos adóterhekkel sújtották, állampolgárságát megtagadták s így, hogy a további zaklatástól 492