Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM mentesüljön, holland állampolgár lett. 1922-ben letartóztatták és két hétig fogva tartották a besztercebányai kato­nai fogházban, lazzial ia váddal, hogy a csehek ellen felkelést szervez. Dr. Javornitzky Jenő miniszteri taná­csos, a m. kir. igazságügyminiszteri számvevőség igazgatója, 1884-beai szü­letett Kassán. A Pestre szakadt fevlidékiietk életének vezéralakja, szá­mos társadalmi egyesület vezető tagja. Kassa Pesten működött törvényható­ságának vezetője és a megszállott törvényhatóságok közgyűlésén Kassa követe volt. Világháborús, emléklapos őrnagy, több katonai kitüntetés tulaj­donosa. A revízióval kapcsolatos, to­vábbá társadalmi kérdéseket taglaló számos cikke jelent meg. A felvidékről származó ifjúság megszervezésében irá­nyító tevékenységet fejtett ki. Jászay Béla banktisztviselő, Beregszász. Szül. 1903. A cseh megszállás Bereg­szászon érte. A magyar mozgalmakat támogatta és különösen a sporton ke­resztül szolgálta a magyar szellemet. Jolsva város Gömör és Kishont vim. északi Ikiszögellésében, közvetlenül a bécsi határ mellett, hatalmas lomb- és fenyőerdőkkel övezett völgykatlanban fekszik. Egyike Magyarország legrégibb településeinek. A világháború előtt és alatt a fejlett háziipar és a nagy erdő­ségek nyugodt megélhetést biztosítottak a város lakosainak. A cseh uralom első hónapjaiban minden gazdasági élet meg­szűnt. Lassan beszivárogtak rongyos ruháikban a cseh hivatalnokok, vagyis pékek, órások, cipészek, kereskedő­segédek, akik természetesen itt a gyar­maton magas állásokat töltöttek be. így többek között egy pincér posta­főnök, egy órás tanító, egy pék alezre­des, egy kereiskedőisegéd állomásfőnök stb. volt. A népszámlálás ismert cseh módszereivel a legrövidebb időn belül kisütötték, hogy Jolsván nincsen 20% magyar. Természetesen azonnal el­törölték a magyar nyelvhaszinálatot, a magyar iskolákat. Az idők folyamán a nemzeti elnyomás növekedett. Az isko­láikban fokozottabb mértékben magyar gyűlöletre és magyar gyalázásra taní­tották az ifjúságot és nevelték a gyer­mekeket. Minden eszközzel igyekeztek elpusztítani az ezeréves magyar élet és kultúra nyomait. Csak a választások voltak kellemetlenek a hatóságoknak. Ilyenkor a magyar pártok mindig a legtöbb szavazatot nyerték. Ezt nem tudták semmiféle ígérettel vagy fenye­getéssel meggátolni. Mégis bizonyos fásultság volt észlelhető a magyarság soraiban, de 1937-ben a SzMKE és an­nak agilis vezetősége újból felrázta a magyarságot letargiájából. A legnagyobb hatósági ellenakciók ellenére is a SzMKE tagjainak száma állandóan nö­vekedett s Jolsva magyarsága ismét magára talált. Ebben az időben kezdett az Egyesült Magyar Párt is rendszere­sen szervezkedni, városban és körnvé­kén s ez a két tényező kellően készí­tette elő a magyarságot a híres 1938 júniusi választásokra, amikor a Magyar Párt abszolút többséget szerzett. A fel­szabadulás után a vidékétől nagyrészt megfosztott város a kezdet nehézségeit lassanként leküzdi. Új irányba kell te­relni a gazdasági vérkeringést, de az anyaország szeretettel karolja fel haza­tért fiainak sorsát. Jolsva város népe a közismert gömöri vendégszeretettel várja testvéreit, akik üdülést és gyó­gyulást találhatnak vasas gyógyfürdő­jében és árnyas erdeiben. (L. Z.) Jászay Sándor, nagygeőcsi, szőlőbirto­kos, borkereskedő, Beregszász. Szül. 1898. A világháborúban mint tart. fő­hadnagy vett részt. Megsebesült. Hadi kitüntetései: ezüst és bronz Signum laudis. Károly cs. k., német vaskereszt. 1919-ben ellenforradalmi túszként tar­tották őrizetben és Budapestre hurcol­493

Next

/
Oldalképek
Tartalom