Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM vezeti ügyekből, hanem karikatív munkából is kivette részét. A szegény magyar emberek felkutatására, a szegény magyar gyermekek felruházására asztaltársaságot alapított. A kassai járás szoc. bizottságának tagja. Működéséért, elsősorban beszédeiért természetesen gyakori kényszervendége volt ia cseh rendőrségnek és ügyészségnek. Hevessy László ny, főispán, földbirtokos, Sajószárny. Szül. 1876 ban Méhin. Középiskoláit Rozsnyón, a jogot Budapesten végezte, .majd 1897-ben Jolsván mint szolgabíró kezdte meg pályáját. 1910- ben Rozsnyó és Tornaija főszolgabírója. A világháború végén tart. huszárhadnagyként szerelt le. A cseh megszállás alatt a Magyar Párt járási elnöke és országos bizottsági tagja. Magyarsága miatt 14 napot ült cseh börtönben. 1938 dec. 21-én Gömör megye főispánja lett, de 1939-ben saját kérésére felmentették tisztsége alól, ugyanekkor kormányzói elismerésben részesült. Jelenleg a megyei bizottságban működik. Herkovits Berta lisztkereskedő, Ungvár. Herskovits Sándor gyógyszerész, Királyháza. Szül. 1889 ben Szádvárborsán. A világháborúban a 25. gy.-ezrednél teljesített szolgálatot. A cseh megszállás alatt politikamentesen a magyar szellemi mozgalmak lelkes résztvevője és támogatója. Családjával együtt pártolta a magyar irodalmat, magyar lapokat járatott és tüzes lélekkel vallották magyarnak magukat. Heydrich Károly gyógyszerész, Oroszkia. Hirsch Salamom főrabbi, Beregszász. Szül. 1891-ben Egerben. A világháborúban mint tábori lelkész vett részt. 26 hónapot töltött az orosz és iaz olasz fronton. A cseh megszállás alatt a város magyar vezető köreinek szűkebb baráti társaságához tartozott. Minden magyar nemzeti irányú kulturális megmozdulásban résztvett. Nemcsak minden hitközségi gyűlést folytatott le magyar nyelven, hanem az adminisztrációját is magyarul vezette. Az ő érdeme a felekezeti iskolákban a hittanórák magyartnyelvű megtartása is. Hesz Jenő kereskedő, Ipolyság. Édesatyja, Hesz Pál, a Magyar Párt alapító tagja, 20 éven át képviselőtestületi tag, a róm. kat. egyház vezető tagja. Minden magyar kulturális ügy támogatója, még anyagi eszközökkel is. A világháborúban mint a 26-os közös gyalogezred katonája vett részt, a Károly csapatkereszt tulajdonosa. Meghalt 1939-ben. Jenő fia 16 éves korában bekapcsolódott atyja munkájába. Iskoláit aiz anyaországban végezte. Másik fia Hesz Pál, a nemzeti hadsereg tisztje. Harmadik fia Hesz Gyula vendéglős. Heyduch Károly oroszkai gyógyszerész, Oroszíka. Szül. 1893-ban Tergenyén. A világháborúból tartalékos hadnagyként tért meg, majd a megszállás után Pesten gyógyszerészoklevelet szerzett és visziszatért a Felvidékre. Társadalmi és (kulturális téren szolgálta a magyarság ügyét. A Magyar Párt tagja volt. 1938 őszén halálra ítélték, de sikerült megszabadulnia s mint a Nemzeti Tanács enlöke élete koronájaképpen ő fogadta a bevonuló magyar csapatokat. Dr. Horváth Árpád, Gömör és Kishont alispánja. 1939. évi szeptemberi megyegyűléshez beterjesztett jelentéséből kellőkép kibontakozik az a megfeszített munka, amellyel a 20 éves cseh uralommal megnyomorított magyar vidéket igyekszik zavarmentesen visszakapcsolni a magyar élet lüktetésébe. Elhanyagolt utak, omladozó útpartok, rozoga, életveszélyes hidak, gondozatlan folyómedrek, állandó árvízveszedelmek, a lakosság lelkében tervszerűen véghezvitt magyarellenes rombolás, azok a mo488