Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM mentumok, amelyek a legtisztább és legélesebb megvilágításba helyezik a „dicsőséges" cseh demokráciát. A felsorolt bajok legyűrésére a megyei organizáció Horváth Árpád alispánnal az élén a visszacsatolás óta, a rendelkezésére álló szerény keretek között óriási erőfeszítést folytat. A közigazgatás átszervezése után első munka volt a honvédelmi célok megvalósítása. A testnevelési körzetek megszervezése, a leventeegyesületek megalakítása, a hadkötelesek összeírása és besorozása befejeződött. Ezzel egyidejűleg a kormány által rendelkezésre bocsátott 95.000 pengő keretein belül megindult ut- és hídépítési és folyamszabályozási munkálatok nagyban hozzájárulták a szociális helyzet javulásához. A feladatok legnehezebbike azonban a cseh lélekrombolás iskolánkívüli népoktatás útján való eltüntetése. Ezen a téren is minden tőle telhetőt elkövet az alispán. Megalakította az iskolánkívüli népművelési bizottságot és falusi könyvtárak, közrádiók, grammofono'k, vetítőgépek beállításával igyekszik megteremteni a magyar kultúra terjesztésének segédeszközeit. Hleba István lakatos és vízvezetékszerelő, Huszt. 1925-ben alapította üzemét. Ezt megelőzően az erdőkincstárnál, Bustyuházán volt alkalmazásban, ahonnan erős magyar érzései miatt elbocsátották és üldözték. A M. N. P.-nak megalakulásától tagja. Különösen súlyosan nehezedett rá az ukrán pünkösdi királyság, amelynek leszerelésében aktív részt vett. Ebben az időben le is tartóztatták. Üldöztetése miatt egy 12 éves kisfiát elveszítette. A súlyos csapásban vigasza, hogy a kis mártír most máimagyar földben nyugszik. Homa Sándor járásbírósági telekkönyvvezető, Rahó. Szül. 1890. Nyolc hónapig harcolt a fronton a világháborúban és ekkor megsebesülvén, 25%-os keresetképtelenséggel szerelt le a háború végén. A cseh megszállás alatt nyiltan kitartott magyarsága mellett és a többi magyart is erre buzdította. Mint tisztviselő, a járásbíróság magyar zászlaját elrejtette és a dicső magyar hadsereg bevonulásakor azt ismét kitűzette. A csehek távozásakor az államvagyont és a hivatalos iratokat épségben tartotta, azok megrongálását társaival együtt megakadályozta. Horváth Erzsébet beregszászi mozgóképszínház-tulajdonos, a magyar áldozatos női hősiesség ragyogó eszményképe, halált megvető bátorsággal szállt szembe a magyarirtó uralommal. Munkássága eredményeképpen 1937-ben letartóztatták, Kassán sötét pincebörtönökben kegyetlenül megkínozták, majd 15 évi fegyházzal sújtották a cseh hóhérok. Szenvedései pokolkapuját 18 és fél hónap múlva nyitotta ki a bevonuló honvédség. A katonai parancsnokság érdemei elismeréséül a moziengedély megadását megengedte. Pálóczi Horváth Gábor, az ármentesítő társulat főmérnöke. Szül. 1886-ban Beregszászon. A cseh megszállás alatt kemény magyar állásfoglalása miatt hivatalából kitették. A magyarság mozgalmainak részese és állandó támogatója volt. Nemcsak neki, de családtagjainak is jutott a szenvedésből, öccsét, mikor látogatására érkezett, letartóztatták. Dr. Horváth István, gimn. tanár, Ipolyság. A ker. soc. párt szervezését 1919 januárig az ipolysági járás 17 községében befejezte. Sikerrel járó küldöttséget vezet Pozsonyba a gimnázium érdekében; eléri, hogy az intézet alsó négy osztályát államivá minősítik át, a felső négy osztályt pedig, mint magán-tanfolyamot elismerik. Rövid újpesti tartózkodás után visszamegy Ipolyságra, nehogy az iskola magyar tanár hiányá489