Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM gyár vasutasnak is a kenyerét, aki ki­fakadt a cseh elnyomás ellen és ezért állásából kitették. Elvették italmérési jo­gát is a csehek, mert nála tartották a magyarszellemii kulturális előadásokat. Támogatta a magyar kultúrát és ma­gyar légkörben élt családjával. Grünfeld Sándor dr. ny. körorvos, Bátyú. A cseh megszállás alatt minden politiká­tól mentesen, kizárólag orvosi hivatásá­nak élt. Szociális téren a magyar kisebb­ség védelmét szolgálta és segítette a rá­szorultakat. Különösen kulturális téren, orvosi vonatkozásban fejtett ki eredmé­nyes munkát a magyarság érdekében. Előadásait mindig magyar szellemben tartotta. Megingathatatlan nemzethűsége közismert. Grünwald Mayer főrabbi, Técső. Szüle­tett 1907-ben Huszton. Támogatta a ma­gyar kulturát. A cseh nyelvet még máig sem tanulta meg, jóllehet a cseh hatósá­gok többizben felszólították erre. Gulovics Tivadar ny. középiskolai tanár, Ungvár. A világháborúban résztvett és a Vöröskereszt szolgálatában állt. A Vö­röskereszt hadiékílményes II. oszt. ér­demrendjének tulajdonosa. Az elcsatolás után az ungvári gimnázium tanára. Rend­kívüli megbízatás alapján szervezte és irányította a magyarhű ruszinokkal együtt a csehellenes mozgalmat. Fel­becsülhetetlen értékű hazafias munkáját állandó idegfeszültségben végezte, ami felőrölte szervezetét. Azóta is magatehe­tetlen beteg. Gulyás Lajos gazdálkodó, Kisújfalu. Szü­letett 1893-ban. A világháborúban a 605-ös vártüzérezrednél szolgált és a bronz vitézségi éremmel és a Károly csa­patkereszttel tüntették ki. A cseh elnyo­más ideje alatt nagy akarattal szervezte a magyar pártot. A pártnak helyi elnöke. Az 1928-i választáson a cseh agrárpárt és a kommunisták nagy erővel akarták elnyomni a magyar pártot, azonban ez nem sikerült. Nagy érdeme, hogy sike­rült a magyarságot egy táborba gyűjtenie s így tökéletes eredményeket is értek el. A bevonulást kitűnően megszervezte és a bevonuló honvédeket üdvözölte. A meg­szállás alatt fiát Losoncon súlyosan meg­vertéik, mert Bocskai-nyakkendőt viselt. Guta József dr., a budapesti ügyészség alelnöke, Trencsénben született 1883­ban. Az összeomlás idején Munkácson a nemzetőrség tagja volt. A megszállás után el kellett hagynia Csehországot, mert a hűségesküt megtagadta. Guthy Ferenc nagymuzsalyi kereskedő a háború alatt a 65. munkácsi gy. ezred­ben az oroszok ellen harcolt. Családját magyar szellemben nevelte. A beregszá­szi internátust anyagilag támogatta. Gütmann Samu munkácsi vegyészeti gyártulajdonos, a magyar nemzeti ügy buzgó szolgája, lelkes agitátora és áldo­zat/kész támogatója. A magyar kultúra nagy és igazszívű barátja. Gürtler Dénes dr. országgy. képviselő, Bart község rk. esperes-plébánosa. Ta­nulmányait végezte: Balassagyarmat, Sel­mecbánya és Rozsnyón. Érettségizett Rozsnyón a premontrei főgimnáziumban. A budapesti Pázmány Péter Tudomány­egyetemen hat félévet végzett, mint jo­gász. A teológiát Esztergomban végezte és 1904-ben szenteltetett pappá. Káplán volt: Karancson, Budapesten, Dorogon, Garamszentbenedeken és Miagasmajtény­ban. 1910-ben plébános lett. 1912-ben Ipolynyéken lett plébános. Ipolynyéken 25 évig volt plébános. 15 évig az Ipoly­sági kerületnek ikerületi esperes-plébá­nosa volt. Tagja volt a járási képviselő­testületnek és Hont megye megyegyűlé­séneik. Az 1918. évi összeomlás után az első perctől kezdve az Ipolyvölgy ma­gyarságának vezetője és vezére lett. A kommün alatt mint ellenforradalmárt el­485

Next

/
Oldalképek
Tartalom