Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM hurcolták. A cseh 20 év alatt magyar­ságáért üldözték, 3 hónapig internálták és bebörtönözték. 56.000 Kc államsegé­lyét visszatartották. Majd végleg meg­fosztották államsegélyétől, mint csehelle­nes elemet, s végül életfogytiglan meg­fosztották nyugdíjától is. Legalább 100— 120 rendtörvényes pere volt. Súlyos ez­rekbe kerültek a tárgyalások, büntetések és egyéb költségek. Gyenis Sándorné, Nagyszöllős, ny. p. ii. főtanácsos neje. A család régi magyar, baranyamegyei (Irics). Férjével együtt tagja a Magyar Nemzeti Pártnak. Támo­gatták a magyarságot az elnyomás alatt, különösen kulturális téren. Gyermekeit kiutasították. Csikcsatószegi és szentimrei dr. Győrffy Aladár, ny. rendőrfőtanácsos, felvidéki nemes család sarja, lelkes áldozatkész­sége elősegítette e mű megjelenését. Gyurkóczy Antal, m. kir. kórházi gond­nok, Nagyszöllős. Szül. 1883-ban Jász­berényben. 1914—18-ban a m. kir. hon­védségnél mint I. o. számvevő altiszt szolgált. Kitüntetései: bronz, K. cs. k., háborús és koronás vas é. k. A ma­gyar párt megalakulása óta tag, részt­vett minden magyar megmozdulásban. A csehek állásától megfosztották, min­den nyugdíj és végkielégítés nélkül. 1938 ban, ia tömeges kiutasítások alkal­mával családjával együtt ruha és pénz nélkül áttették a határon. Mikor Nagy­szöllős újra magyar lett, foglalhatta el kórházgondnoki állását. 13 Dr. Habenfeld János ügyvéd, tartalékos főhadnagy, Érsekújvár. Végigharcolta a világháborút. Megsebesült. Számos hadi kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban Nagy­szombatnál a bevonuló csehek ellen fegyveresen küzdött. Számtalan esetben védte a magyar párt politikai bűnökkel vádolt tagjait a cseh büntetőbíróságok előtt. A csehek állandó megfigyelés alatt tartották. Hagara Béla, oroszkai tanító, szül. 1885­ben Esztergomban. Községében meg­alapította a Magyar Pártot, melynek követe volt a községi képviselőtestület­ben. Fia, Hagara László, jelenleg ipoly­sági körállatorvos, az Ipolyon keresztül vízen-jégen szökve az anyaországba járt iskolába. Leánya támogatta kultúrmun­káját. Nagyszerű műkedvelő színész­együttest szerveztek. Hajdrik Sándor, minisztériumi titkár, szül. Törökszentmiklóson. Tanulmányait Beregszászon végezte. A felvidéki moz­galmak áldozatkész támogatója. Halász Ferenc gyógyszerész. Dr. Halász István, vármegyei II. fő­jegyző, Rimaszombat, szül. 1903. Közép­iskoláit helyben, a jogot Budapesten vé­gezte, ezután szülővárosában dr. Tör­köly József ügyvéd irodájában dolgo­zott. 1933 óta a tonolyai járás Magyar Pártjának főtitkára, 1935 óta pedig gö­möri járási főtitkár. A felvidéki magyar­ság egyik legtevékenyebb harcosa, aki jóformán minden társadalmi és kultu­rális egyesületben lelkesen résztvett. A megalakulástól mindvégig az elnyo­más megszűntéig a Magyar Párt cél­kitűzéseiért harcolt. A felszabadulás óta Gömör vármegye II. főjegyzője. Dr. Halmos Károly főmérnök, a cseh üldözés következtében jött Budapestre. Pár év múlva többszöri eredménytelen házkutatás és más zaklatások után szü­leit is kiutasították a csehek Beregszász­ból. Hartmann Áron szeszgyáros, Beregszász. Szül. 1883 ban. A világháborúban 1914­től résztvett. Orosz fogságba esett, innen 1920-ban szabadult. A cseh megszállás 486

Next

/
Oldalképek
Tartalom