Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Lustrum
LUSTRUM hurcolták. A cseh 20 év alatt magyarságáért üldözték, 3 hónapig internálták és bebörtönözték. 56.000 Kc államsegélyét visszatartották. Majd végleg megfosztották államsegélyétől, mint csehellenes elemet, s végül életfogytiglan megfosztották nyugdíjától is. Legalább 100— 120 rendtörvényes pere volt. Súlyos ezrekbe kerültek a tárgyalások, büntetések és egyéb költségek. Gyenis Sándorné, Nagyszöllős, ny. p. ii. főtanácsos neje. A család régi magyar, baranyamegyei (Irics). Férjével együtt tagja a Magyar Nemzeti Pártnak. Támogatták a magyarságot az elnyomás alatt, különösen kulturális téren. Gyermekeit kiutasították. Csikcsatószegi és szentimrei dr. Győrffy Aladár, ny. rendőrfőtanácsos, felvidéki nemes család sarja, lelkes áldozatkészsége elősegítette e mű megjelenését. Gyurkóczy Antal, m. kir. kórházi gondnok, Nagyszöllős. Szül. 1883-ban Jászberényben. 1914—18-ban a m. kir. honvédségnél mint I. o. számvevő altiszt szolgált. Kitüntetései: bronz, K. cs. k., háborús és koronás vas é. k. A magyar párt megalakulása óta tag, résztvett minden magyar megmozdulásban. A csehek állásától megfosztották, minden nyugdíj és végkielégítés nélkül. 1938 ban, ia tömeges kiutasítások alkalmával családjával együtt ruha és pénz nélkül áttették a határon. Mikor Nagyszöllős újra magyar lett, foglalhatta el kórházgondnoki állását. 13 Dr. Habenfeld János ügyvéd, tartalékos főhadnagy, Érsekújvár. Végigharcolta a világháborút. Megsebesült. Számos hadi kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban Nagyszombatnál a bevonuló csehek ellen fegyveresen küzdött. Számtalan esetben védte a magyar párt politikai bűnökkel vádolt tagjait a cseh büntetőbíróságok előtt. A csehek állandó megfigyelés alatt tartották. Hagara Béla, oroszkai tanító, szül. 1885ben Esztergomban. Községében megalapította a Magyar Pártot, melynek követe volt a községi képviselőtestületben. Fia, Hagara László, jelenleg ipolysági körállatorvos, az Ipolyon keresztül vízen-jégen szökve az anyaországba járt iskolába. Leánya támogatta kultúrmunkáját. Nagyszerű műkedvelő színészegyüttest szerveztek. Hajdrik Sándor, minisztériumi titkár, szül. Törökszentmiklóson. Tanulmányait Beregszászon végezte. A felvidéki mozgalmak áldozatkész támogatója. Halász Ferenc gyógyszerész. Dr. Halász István, vármegyei II. főjegyző, Rimaszombat, szül. 1903. Középiskoláit helyben, a jogot Budapesten végezte, ezután szülővárosában dr. Törköly József ügyvéd irodájában dolgozott. 1933 óta a tonolyai járás Magyar Pártjának főtitkára, 1935 óta pedig gömöri járási főtitkár. A felvidéki magyarság egyik legtevékenyebb harcosa, aki jóformán minden társadalmi és kulturális egyesületben lelkesen résztvett. A megalakulástól mindvégig az elnyomás megszűntéig a Magyar Párt célkitűzéseiért harcolt. A felszabadulás óta Gömör vármegye II. főjegyzője. Dr. Halmos Károly főmérnök, a cseh üldözés következtében jött Budapestre. Pár év múlva többszöri eredménytelen házkutatás és más zaklatások után szüleit is kiutasították a csehek Beregszászból. Hartmann Áron szeszgyáros, Beregszász. Szül. 1883 ban. A világháborúban 1914től résztvett. Orosz fogságba esett, innen 1920-ban szabadult. A cseh megszállás 486