Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM októberében, a rózsafüzér társulat pén­zén vásárolt anyagból megvarrta a ma­gyar zászlót és életét kockáztatva be­vitte a római katolikus templomba. Amikor a templomban egybegyűlt ma­gyarok meglátták a magyar zászlót, nem törődtek az ott tartózkodó cseh csend­örökkel, hanem mindannyian tiszta szívből elénekelték a nemzeti Himnuszt. A cseh rendőrség bosszúja nem maradt el. Demján Jánosnét meghurcolták. Súlyos büntetésétől a bevonuló honvéd­ségünk mentette meg. Benedekfalvi Detrich Miklós régi nemes földbirtokos család tagja. A csehek bar­bár magyar üldözésének egyik áldozata. 1923-ban temérdek előzetes zaklatás után kiutasították Beregszászról. Dinnyés Károly igazgató-tanitó, Udvard. Szül. 1886 Kisgyarmat. A húszéves cseh rabság alatt a magyarság egyik megren­díthetetlen oszlopa volt. Magyar szel­lemű iskolai tankönyv szerkesztőbizott­ságot szervezett s ilyen könyveket írt, hogy ellensúlyozza a cseh szellemű tan­könyveket. Emiatt házkutatást, fegyelmi vizsgálatot szenvedett. A „Világosság" című magyar szellemű tanügyi lapot szerkesztette és kiadta. Állandó csendőri felügyelet alatt állt. A vidéken tartott kultúrelőadásokért, amelyeken a ma­gyar ügy mellett nyíltan síkra szállt, kétszer indítottak ellene törvényszéki el­járást. A tanítóegyesületek gyűlésein közismert harcosa volt a magyar iskolá­nak. Dióssy Imre, tótdiósi, nyitrai földibirto­kos, földjeinek javát a csehek elrabol­ták, megmaradt kicsiny vagyonára bir­hatatlain adóterheket raktak és gerinces magyar viselkedése miatt állandó ház­kutatásokkal zaklatták, letartóztatással és bebörtöuzéssel fenyegették. Fiai kénytelenek voltak német egyetemre járni, mert Budapestre nem engedték őket a csehek. Dióssy Lajos, Ipolyság. Mint tüzérőrmes­ter résztvett a szerb, román, olasz és orosz harcokban. A nagy- és kisezüst vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. A megszállás első évében többedmagával megalapította a ker. szoc, magyar pártot, a párt választási harcaiban mint annak szavazatszedője veszi ki részét. Feleségével Kuzma Gi­zellával együtt tevékeny tagja a katoli­kus életnek. Dobai Géza gazdálkodó, Kisujfalu. Szül. 1895. A világháborúban a 15. honvéd­gyalogezredben harcolt. Bronz vitézségi érmet és Károly csapatkeresztet kapott. A cseh megszállás alatt, kezdettől fogva oszlopos tagja a magyar pártnak. Sokat szenvedett, mert a csehek minden esz­közzel az agrárpártba akarták kénysze­ríteni. A magyarok bevonulása előtt a saját házária és a község házára kitűzte a magyar lobogót, amiért az egyik cseh tiszt agyonlövetéssel fenyegette meg. De nem hátrált, hanem tovább közreműkö­dött a bevonulási ünnepség előkészíté­sében. Dobó Béla budapesti kereskedő Bereg­szászon született. Iskolába is ott járt. 1915-ben bevonult. Az orosz fronton fogságba esett. 1920-ban jött haza. A felvidékiek megmozdulásainak részese és áldozatkész támogatója. Dr. Dobossy Imre ügyvéd, Érsekújvár. Már kora ifjúsága óta résztvett a ma­gyar párt munkájában. Az ifjúsági moz­galmakban vezetőszerepet tölt be. Ügy­védi diplomája megszerzése után a párt jogi tanácsadója. Hazafias tevékenysége miatt a csehek minden érvényesülési le­hetőségétől megfosztották. Dobrai László gazdálkodó, Tekeháza. Szül. 1887-ben. A világháborúban az orosz fronton volt és mint hadirokkant szerelt le. A cseh unalom alatt a magyar nemzeti párt tagja volt. 1923-ban a cseh 473

Next

/
Oldalképek
Tartalom