Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM összeírás alkalmával magyarnak vallotta magát és amikor fenyegetések ellenére is ragaszkodott ehhez, a csehek mint idegen állampolgárt ki akarták toloncolni. Nem törődött azzal, hogy földje, gazdasága helyben van, tartotta magyarságát és rendíthetetlenül hitt az ezeréves igazságban. Dósi Ernő áll. isk. igazgató, Királyháza. Szül. 1896-ban Huszton. A világháborúban a 12. honvédgyalogezredben szolgált, az olasz fronton harcolt és 75 százalékos hadirokkantként szerelt le. Több hadikitüntetés birtokosa. 1920-ban megalakította a magyar nemzeti pártot, a pártnak elnöke, majd a nemzeti tanács igazolóelnöke. A magyar nemzeti eszme diadalrajutásáért folytatott harcnak leglelkesebb vezető egyénisége. Az akkori cseh községi képviselőtestülettel eredményes harcot vívott. Megszerezte a község magyarnyelvű könyvtárát. A magyarnyelvű kultúrelőadások rendezése és a magyar sportegylet megalakítása mind az ő érdeme. A csehek állandó csendőri felügyelet alatt tartották, a házkutatások, zaklatások állandók voltak. 1924-ig a magyar Himnuszt a templomban minden äug. 20-án elénekelték. Ezért a csehek perbefogták. Az országos párt vezetőségi és elnöki tanács tagja majd végrehajtóbizottsági tag. 1923-tól a községi képv.-testület tagja, a könyvtár tanácselnöke, a sportegyesület elnöke. A cseh szlovákiai magyar testnevelési szövetség elnöki tanácsának tagja. Dubraviczai Dubraviczky Dezső gácsi tanító. A gimnáziumot Ipolyságon végezte, ahol kitüntetéssel érettségizett. 1932— 1934-ig Csehországban katonáskodott. 1935-ben a pozsonyi pedagógiai akadémián tanítói oklevelet szerzett. Ugyanaz évben a gácsi kat. népiskola tanítója lett. Kulturális téren igyekezett a magyar ügyet szolgálni. Irodalmi téren működött s lapoknak irott novelláival és verseivel szolgálta a magyar ügyet. A cseh állam végnapjaiban felkészült rá, hogy a magyar csapatok illően fogadtassanak. A gyermekeket titokban a Himnuszra tanította, az összesség érdekében pedig több társával együtt megalakította a magyar nemzeti tanácsot és a nemzetőrséget s annak funkcionáriusa lett. Az utolsó napokban a csehek üldözése elől társával együtt Losoncra szökött. A sors kegyéből a honvédséggel térhetett vissza a lakosság örömuj jongása közepette. Dudás József nagyszöllősi vendéglős. A világháborút 1916-tól kezdve több kitüntetéssel és sebesüléssel végigharcolta. Az összeomlás után az ellenforradalmi harcokban vett résizt. Megsebesült, kórházba, majd börtönbe került. Betegen érkezett Nagyszöllősre. Itt érte a megszállás. Élete csupa harc, harcol a munkafrontján és a kisebbségi fronton. A MNP-nalk kezdettől fogva tagja és a választási harcokban szavazóbiztosa. Hitvalló, életetkockáztató magyarságával nyilvántartottja és üldözöttje lett a gyűlölt hatalomnak. Megszervezte a magyar frontharcosokat. A csehszlovák állam feloszlása kezdetén, 1938 első felében, Kassára vitték, hogy ne legyen saját városában, 1938 őszén pedig a csehek és ukránok elől menekülni kénytelen, mert halálra keresik. „Kisebbségi" élete nyitott könyv, olvashatnak belőle nagyok és kicsinyek egyaránt, a nagyok gyönyörködjenek benne, a kicsinyek pedig tanuljanak belőle. Dukesz Arnold föUdlbirtokos, Dunaszerdahely. Budapesten a kommün alatt ellenforradalmi tevékenység miatt a vörösök napokig túszként fogságban tartották. A csehek birtokából 500 holdat kisajátítottak. 1936 óta a magyar megmozdulásokban komoly munkát végzett. Duló Sándor kereskedő, Ipolyság. A magyar pártnak régi és lelkes tagja felesé474