Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM vidék felszabadul, örömének kifejezéséül a „Magyarok Nagyasszonya" tiszteletére szobrot fog állítani. A világháborúban rokkanttá vált Deák a megszállás alatt sportolni kezdett. Rendkívüli testi adottságai valósággal predesztinálták arra, hogy rövid idő alatt országa birkózó bajnoka legyen s mint bajnoknak módja volt a külföldi versenyeken külföldiekkel érintkezni és hazájának ott is szolgálatokat tenni. Rendkívüli ember, rendkívüli tettekkel. „Mens sana in corpore sano." A szobor pedig ott áll már üzlete előtt „visszatérésünk emlékére" felírással s hirdeti egy rendkívüli ember rend kívüli áldozatkészségét s boldogságát, hogy újból az örök magyar haizának lehet büszke fia. Deák Gyula ny. áll. polg. isk. felügyelő, igazgató. 1872-ben született Döbröközön. Ungváron a polgári iskola igazgatója volt. Több felvidéki lapot szerkesztett. A háború után az ungvári polgári őrség parancsnoka lett. A megszállás alatt gerinces magyar viselkedése miatt semilyen megélhetéshez nem tudott jutni, úgy hogy kénytelen volt a csonka hazába visszatérni. Delényi József feketepataki születésü, nagyszöllősi kéményseprőmester. Iskoláit Salánkon végezte, szakmáját Mezőkászonyban tanulta ki. Lelkes, önfeláldozó magyar munkájáért sok kellemetlensége volt. A bécsi döntés után családjával együtt menekülnie kellett. Értékes szolgálatokat teljesített futári minőségben. A zavaros időkben fajtánknak nagy szolgálatokat tett, de ugyanannyi károsodást is szenvedett ellenségeink boszszújától. Deli Ferenc hadirokkant, Nagyszöllős. 1890-ben szül. Nagyszöllősön. A világháborúban a 11. honvédgyalogezredben szolgált az orosz és román fronton. Felesége szül. Klatz Anna, mint vöröskeresztes nővér több dicsérő oklevelet szerzett. A csehek magyarsága miatt elvették a trafikengedélyét. Tagja a magyar pártnak. Magyar nemzetiszínű zászlókat rejtegetett és a szabad csapatokkal állandó érintkezést tartott fenn. Derne Béla vendéglős, Losonc. 1898-ban szül. Ipolygalcsán. A világháborúban mint honvédtizedes vett részt. Az I. oszt. vitézségi ezüst, a II. oszt. bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. A cseh megszállás alatt tagja volt a magyar pártnak. Alapító tagja az „Ipolygalcsai magyar dalegyesületnek." A csehek kémkedéssel vádolták, vizsgálati fogságban tartották és állandóan zaklatták. Demegyuk László vendéglős, Kőrösmező. 1914—1918-ig orosz fronton volt, 100 százalékos rokkant. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Iskoláit Kőrösmezőn végezte. A háború után mint rokkant italmérési és trafikjogot kap. Rokkant nyugdíját 1924-ben elvonták. Dr. Demény Gyula kir. közjegyző, Verebély. Szül. 1879-ben Aranyosmaróton. 1915-ben mint népfölkelő-főhadnagy orosz fogságba esett. A csehek bejövetele után a tót zsupán internálta, amit nehezen tudott rendőri felügyeletté átváltoztatni. 1924-ben megszervezte néhai Kipke János bádogossal a helyi és járási ker. szoc. pártot, aminek járási elnöke lett. Az egyesült magyar pártban is viseli a járási elnöki tisztet. 1938-ban megalakította a verebélyi járásban a Magyar Nemzeti Tanácsot és a járási elnök tisztségét töltötte be. Megválasztották továbbá a barsi református egyházmegye fő gondnokának. 1928 óta az orsz. ker. szoc. párt, majd az egyesült magyar párt orsz. pártvezetőségének tagja. Törhetetlen munkásságát a magyar nép köszöni meg. Demján Jánosné, Borsi Áldozatkész, hőslelkü, igaz magyar asszony. 1938 472