Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Székely Molnár Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai

SZÉKELY MO I.N ÄH IMRE nak, Szentiványi Deák Sámuelhez hasonlóan csak a vértanuk tudnak meg­halni és az örök szentek. A három életbenmaradt Rongyost csendőrörsről csendőrörsre hurcol­ják, ütik, verik, éheztetik. így megy ez heteken keresztül. Munkácson a vár tömiöceibe, kazamatáiba zárják, majd a hírhedt illavai börtön következik. így adja meg magát a Rongyos, így kerül fogságba. Szitár Jenő pár nap múlva magyar fogságba kerül és így mondta el a történteket. Az ördög papját a gaz, becstelen árulás alól még az sem mente­síti a végítéletkor — amikor nála is elérkezik a megpróbáltatás és számon­kérés órája, — hogy a leánya egy cseh hivatalnokhoz ment férjhez. Az ördög papja, a hitvány áruló most Eperjesen lelkipásztorkodik. A Rongyosok közül többen megesküdtek, lelkük üdvösségére, hogy egyszer elmennek érte ... A Rongyos bajtársiasságra jellemző szép példát mesélünk el. A derceni ütközet előtt egy kis Rongyos osztag — vagy 6—7 fő összesen — járt-kelt Ruszinszkó közepén. Gyötri őket az éhség, a fáradság és a hideg. Aki beteg, az elvész az úton. A Rongyos nem lehet beteg. A megerőltető meneteléseknél legfontosabb szerep jut a lábnak. Egy árkot ugranak át éppen. Éjjel van. Péter József tartalékos Rongyos zászlós rosszul veszi a lendületet. Lezuhan a földre, de csendben marad, egy jajszó nem jön ki a száján. A többi Ron­gyos tovább menetel, egyikőjük azonban észreveszi, hogy hiányzik közülük Péter József. Visszafordul, megtalálja az egyik zsombékon ülve. — Mi bajod van bajtárs? Miért nem jössz? — érdeklődik. — Ne törődj vele — válaszolja — majd én is megyek. Ki kell pihenni magam, zihál a tüdőm. Kovács Dénes az, aki érdeklődik, majd a kielégítő válasz után elindul csoportjához. Pár lépést megy, amikor hirtelen megvillan az agyában va­lami. Olyan rossz előérzetféle. Visszafordul és látja, hogy Péter József le­húzza egyik lábáról a csizmát és a lábfejét próbálja mozgatni. Hiába, nem megy a gyakorlat. Maga elé mered és gyors elhatározással előveszi revolve­rét. Homlokához irányítja. Kovács Dénes villámgyorsan odaugrik, kikapja kezéből a revolvert. Akkor látja, hogy bajtársának lába kificamodott. Péter József, hogy az agyonfáradt csapat mozgóképességét ne akadá­lyozza és nehogy fogságba kerüljön, főbe akarta lőni magát. Kovács Dénes erélyesen lép fel. Korholja bajtársát és végül meghatódva egymás nyakába borulnak. Kovács vállára kapja Péter Jóskát, utoléri vele a többieket. Azok felváltva viszik az első pihenőig. S a pihenő ideje alatt elmennek a muzsalyi szőlőhegyre és szőlőkarókból mankót csinálnak a lá­bát kificamított embernek. Napokon keresztül így masírozik mankóval. A jó Istent is meghatja 450

Next

/
Oldalképek
Tartalom