Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Székely Molnár Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai

A RONGYOS GÁRDA HARCAI ennyi önfeláldozás. Pár nap alatt meggyógyítja Péter József lábát, aki aztán résztvesz a derceni tankütközetben s Gyulai Molnár Ferenccel átmegy Len­gyelországba. Robbantások és robbantók 70 km-re a csehek hátában. A Rongyos fel­kelők ezekben az időkben a cseheket nyugtalanítják, lázítják a lakosságot, robbantják a hidakat. Kettős feladatuk van: az egyik: állandóan foglalkoz­tatni az ellenséget és így lekötni a kárpáti katonai erőket, másrészt a két­három emberből álló robbantó járőrök mindenhol megjelennek és útjukban felrobbantják a vasúti és vízihidakat. Ahány vasúti vagy folyami híd a levegőbe repült, mindegyik hozzá­járult a harmadik kárpáti cseh hadosztály demoralizálásához. Egyúttal el­vágták a Csehszlovákiából jövő utánpótlások útvonalát is. A telefon- és táv­irópóznák összerombolásával megakadályozták az egységesen irányitott csapatmozdulatokat. így nem jutottak el hozzájuk a Prágából kiadott be­vonulási, rekvirálási parancsok és így napokon keresztül nem tudták a tisztviselők, mit csináljanak. Az egyik eldugott faluban még sorozták az újoncokat, máshol már nem. Az egyik helyen mindent elkészítettek a rajtaütésszerű meneküléshez, a másik helyen a fülük botját sem mozgatták. Aki ismeri a Kárpátalját, vagy csak ránéz a térképre, azonnal látja, hogy ezen a részen csak egyetlen komoly útjuk volt a cseheknek. Ez pedig Bátyún vezetett keresztül Máramarosszigetnek. S amit mindenki egyszerre fölér ésszel — csak a Trianont csinálta őrültek nem látták —, hogy ez az ország nem egy ezredévre, de örökre, az egész életre Magyarországhoz tartozik. Az összes hegyek, a vizek vonulata merőlegesen húzódik le az Alföldre, Magyarországra. Éppen ezért, aki ezt a vasútvonalat és az egyetlen járható országút hídjait tönkreteszi, Ruszinszkót elvágta Csehszlovákiától. Ezért hát a romboló járőröket tervszerűen irányították. Volt olyan fontos vasúti híd, amelyet háromszor is a levegőbe röpítettek. Hiába volt a csehek minden ébersége. A megismétlődő esetek miatt a hidakat fegyverrel őriztették a csehek. A Rongyosoknak azonban így sem tudtak ellentállni. Ha az volt a parancs robbantani kell, a Rongyos fel is robbantotta a íiidat. Elűzték az őrséget és amikor szabad volt az út, pillanatok alatt elin­tézték a rájuk bizott parancsot. A legkiválóbb hídrobbantó járőrparancsnok Szathmári Király Ádám tart. Rongyos hadnagy volt. Tizenkilenc robbantást hajtott végre és ebből hetet egyedül ő maga végzett el. Egyszer, ha majd később a történetíró nvil­tan szembe és számba vételezi, hogy hány ember csinálta a Felvidéken és a Kárpátalján ezt az őrületes munkát, a hihetetlenséggel határos adatokra bukkan — olyan kevesen voltak. 451

Next

/
Oldalképek
Tartalom