Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Székely Molnár Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai
SZÉKELY MO I.N ÄH IMRE Időközben az erdőben egy zászlóaljnyi gyalogság fejlődik fel a Rongyosok ellen. Jönnek előre. Erős tüzet kapnak, meg is állnak pár pillanatra. Egy páran összerogynak. Erre nem jönnek tovább egy tapodtat sem. Búzás Mihály 20 éves gazdalegény felül egy szénakupae tetejére és hallatlan hidegvérrel puskázgat a tank és ágyútűzben . . . pedig még katona sem volt soha. Parancsnoka rántja le a szénaboglyáról, amelyet 10 másodperc múlva szétvág egy gránát. Most a szemben lévő tank nem lő, csak néha-néha. Ugy látszik, fogyóban a tölténye. Ellenben felnyílik a tank teteje és egy cseh kidugja a fejét és ordítani kezd a cseh gyalogság felé: — Pán porucsnik! (Hadnagy úr!) —- és int, hogy jöjjenek előre. Erre erős tüzet kap a tank ... a cseh eltűnik. A pán porucsnik azonban jobbnak látja a dombon heverni. Egy cseh alezredes szívlövéssel zuhan le . . . nemezis . . . Pár perccel előbb a dombon agyonlőtt egy magyar fiút, mert mini cseh ruhába öltözött katona nem tüzelt a Rongyosokra, s megtagadta a parancsot. Esteledik. Végre sötét lesz. Eltűnnek a tankok, bevonul a gyalogság. Elcsendesedik minden. Feláll a földről egy pár agyoncsigázott, tépett sáralak. Rongyosok. Szólni egyik sem tud. Priccel Gyula körzetében megolvassa a Rongyos halottakat; heten vannak. A sebesültek száma tizenhárom. A súlyos sebesülteket a faluba viszik Ferenc József gazdához. Megkérik a falubelieket, hogy temessék el a halottakat. A csehek 114 halottat vesztettek, köztük egy alezredest. A halottak és sebesültek puskáit bedobálják a csatornákba. A derceni csatában résztvett Rongyosok összlétszáma 84 ember volt, s ez a kis erő állta meg a helyét egy cseh zászlóaljjal, egy csendőr századdal, tüzérséggel és tankkal szemben, nyílt, sík terepen. A derceni csatában életben maradt Rongyosokat Ruzsinszky Jenő tartalékos zászlós vette pártfogás alá és vezette haza őket. összeszedte Mezei József, Török Károly, Schulcz Imre és Kemény János bajtársait, akikkel együtt elindult sebesült bajtársaik felkeresésére és segítésére. Néhai Szabó Józsefet meg is találták, bekötözték. Aztán parancsot ad Ruzsinszky a lőszerkészlet kiegészítésére. Elesett Rongyosok készletét használják fel. Megbeszélést tartanak és megállapodnak, hogy sebesültjeikre való tekintettel — miután mind a magyar, mind a lengyel határtól egyformán 65 kilométer távolságra vannak, — a magyar határ felé mennek vissza. Azt a nagy kerülőt, amit idejövet tettek, megrövidítették és átvágva magukat a Szernye-mocsaron, a terepviszonyok nehézségeit leküzdve, sietlek a magyar határ felé. 442
