Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H története lazán függ össze, ami zavarólag hat az olvasóra. Jellemzésmódja egyoldalú. Alakjai szélsőségekkel vannak motiválva, lélekrajzról nem beszélhetünk. Barta Lajos volt budapesti író a kommün bukása után Bécsbe emigrált, innen került Pozsonyba. 1927-ben megalapította az írók Kiadóvállalatát. 1929-ben a Sarló-val együtt szerkeszti a rövidéletű Űj szó című folyóiratot. Művei: Egyszerű szívek (Budapest, 1909), Az ige terjedése (Budapest, 1916), Szerelem (évsz. nélk.), Tavaszi mámor (Budapest, 1917), Zsuzsi (Budapest, 1917), Mult (Bécs, 1920), A zöld ember (Bécs, 1920), Lélek (Bécs, 1920), A sötét ujj (Pozsony, 1928). Szucsich Mária, Barta Lajos felesége a férje által alapított Írók Kiadóvállalata könyvsorozatban jelentette meg Tavasztól télig című impresszionista regényét. Paál Ferenc a bécsi emigráns irodalom legjellegzetesebb hajtása. Művei közül említésre méltók: Menekülő pénz (Bécs, 1929), Hamu alatt (Bécs, évsz. nélk.). Ez utóbbi kifejezetten irányregény, a bécsi magyar emigráció szubjektív története. Kaczér Illés pozsonyi újságíró és publicista, a haladó politikai mozgalmak szélsőséges híve, egyetlen jelentős regénnyel szerepel a kisebbségi irodalom listáján. Ez Ikongó nem hal meg címmel 1936-ban jelent meg Pozsonyban. A regény a világotjáró, üldözött néger szenvedéseinek és öntudatra ébredésének éposza, vérbeli írói munka, bár széteső cselekményt tárgyal. Két faj összehasonlítását teszi az író és regényének megható párhuzamából a meghurcolt négerség kerül ki győztesen, azaz tovább szenved az amerikai kaszt-demokráciában és kínjában is mosolyog. Ez a mosoly — az eljövendő tiszta emberiség bejelentése. Kaczér stílusa még nem bontakozott ki, ezen a téren sok mesterkéltség és idegenszerűség mutatkozik, amit irányzatos felfogása még inkább elmélyít. 1877-ben született Szatmárnémetiben. író és publicista. A pozsonyi Magyar Újság szerkesztője volt. Művei: Kafrith, az egyiptomi asszony (Budapest, 1916), A király aludni akar (Budapest. 1917), A fekete kakas (Budapest, 1919), A vak ember tükre (Budapest, 1922), Ezüst fuvola (Kolozsvár. 1923), Sárkányölő (Kolozsvár, 1923), Zsuzsánna és a vének (Bécs, 1924), Az álomtelepes (Bécs, 1924), Dr. Hulla (Kassa, 1926), Ikongó nem hal meg (Pozsony, 1936). Fábry Zoltán a legszélsőségesebb politikai publicisták egyike. Az Ut ideológiai folyóirat volt szerkesztője. Visszavonultan él a Kassa melletti Stósz fürdőhelyen. Művei közül említésre méltó 1934-ben kiadott Korparancs című tanulmánykötete, melyben szellemtörténeti dolgozatait gyűjtötte össze. A tanulmányoknak sajátos egyéni hangjuk, túláradó érzelempolitikai alapszínezetük van. (Emberirodalom). 396