Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM Sellyei József a magyar falu prózai őstehetsége Elfogyott a föld alóla című parasztregényével jelentkezett. Szociális képek sorát adja a válságba jutott magyar faluról, melynek népe eddig agyagtárgyak készítésével, fazekasmunkával kereste kenyerét, de az agyag fogyásával fokozatosan hanyatlik gazdasági színtje is. A nyomorba jutott falut tűzvész pusztítja el, de az emberek a végromlásban belátják, hogy rossz volt eddigi életformájuk, új életet kezdenek, hogy tisztábbá és igazabbá formálják a romokra épülő új falut. Sellyei a gondolkodó parasztíró szemével látja a pusztulásból kiemelkedő falut. Regényének nincsenek hősei és mellékszereplői, a szervezetlen paraszti társadalom küzd és szenved a sorsára hagyott kisebbségi falu történetében. Kordokumentum ez a regény, az idegen erőktől elnyomott magyar falu őszinte története, mely szerkezet és jellemző erő híján is emlékezetes eredménye a felvidéki prózának. 1909-ben született Vágsellyén. Elbeszélései felvidéki és erdélyi folyóiratokban jelentek meg. Művei: Farsang legénye (Vágsellye, 1934), Elfogyott a föld alóla (Pozsony, 1935). Morvay Gyula a lírájából ismert tardoskeddi tanító Emberek a majorban című társadalmi regényét 1936-ban adta ki. A regény tárgya a súlyos szociális bajokkal küzdő zsellértársadalom harca. Történetén erős szakszervezeti befolyás nyilvánul meg. llku Pál kárpátaljai fiatal prózaíró Lendület című regénye (1936) az érettségi előtt álló kisebbségi fiatal, szociális lelki fejlődésére mutat rá. A regény kezdő író alkotása, szerkezet nélkül. Szabó Béla nagymihályi poéta Ezra elindul című kétkötetes társadalmi regényében sikertelenül kísérletezett a prózával. A zavaros regénykísérlet egy hányatott sorsú fiatal vidéki forradalmár küzdelmes éveinek rajza. A felvidéki próza utolsó csoportja az irodalmi fejlődés szempontjából jelentéktelen. Az emigránsok még 1924 táján eljátszották szellemi szerepüket, a forradalmár írók közül pedig egyedül a népi őstehetségek tudtak irodalmilag és szellemileg elfogadható prózai munkákat alkotni, de ezek is inkább lírai vonalon keresik a kibontakozást. 397