Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Kemény András: Mártirok útján a magyarságért
MÁRTÍROK ÚTJÁN A MAGYARSÁGÉRT hatalom ismét vérbe fojtotta a magyar megmozdulást s az utcai harcok befejezése után 7 halott és 22 sebesült maradt a pozsonyi utcák kövezetén. Kubis Vilmos 17 éves fémipariskolai tanuló, Kovács Győző hadirokkant, Sós Ferencné városi kocsis felesége, Albrecht Károly 21 éves volt tengerész, Lunger Gusztáv, Heringes Ferenc szabómester és Zámborszky Gyula voltak a pozsonyi magyarság hősi halottai. A drága magyar vér ismét hiába folyt. A magyar főiskola kapuit nem nyitották meg a cseh hatóságok és a magyar diákok kénytelenek csehül vagy németül tanulni, ha egyetemi végzettséget akarnak szerezni. A középiskolák padjaiból egy új kor szellemisége veti előre árnyékát. Az egyetem küszöbét átlépő ifjúság már nem a régi gondtalan arany-ifjúság. Ennek az ifjúságnak már az iskola padjaiban szociális és világnézeti problémákkal kell küzdenie. Ezek a küzdelmek az egyetemi évek hosszú és tekervényes útvesztőiben keresik az utat a kibontakozás felé. Ezeken a problémákon kívül az egyetemi ifjúságnak még egy nehéz feladattal kell megküzdenie. Csehül kell tanulnia az egyetemeken és magyarnak lenni és maradni az életben. A nagy cseh főváros forgatagában a magyar egyetemi ifjúság ezer kísértéssel néz farkasszemet, legtöbbször üres zsebekkel. Pazar éttermek között vezet az útjuk a szegényes diákmenzára. A prágai magyar diák élete küzdés a létért. Gorkij nyomortanyái eltörpülnek a prágai diáknyomortanyák mellett. Kint Prága külvárosában öreg, ócska házak nyomorult albérleti szobáiban húzódnak meg négyen-öten, de így is nehezen tudják fizetni a bért. Nem ritka eset volt a prágai diákok életében, hogy fiúk-lányok ösz»zeköltöztek, együtt laktak s így megosztották a napi élet gondjait. A leány is tanult, a fiú is tanult. S este a leány kimosta a fehérneműt, míg a fiú valamelyik tánclokálban parkettáncos volt csak azért, hogy reggelre hazahozhassa azt a pár koronát, amiből kettőjük egésznapi élete szűkösen fedezve volt. Ez az egyetemi ifjúság a lerongyolódott és tönkrement kisebbségi magyar középosztály gyermeke. Az elbocsátott nyugdíjasok, kis tisztviselők fiai voltak azok, akik Prágában vállalták a magyar diák ezer gonddal teli megpróbáltatásait, csak azért, hogy tanulhassanak. A napi gondok mellett mint állandó árnyék kísérte a prágai magyar egyetemistákat a cseh rendőrség örökké figyelő szeme. Egyesületi helyiségeikben szinte rendszeresek voltak a házkutatások. A magyar kultúra egyik súlyos sérelme közé tartozik a cseh hatóságoknak a magyar könyvek behozatalát korlátozó rendelete. A csehek csak az 1918. év előtti magyar könyveket engedik be és az 1918 óta megjelent könyvek közül csak a fordítások behozatalát engedélyezik, de ezeket a könyveket is a legszigorúbb cenzura alá vetették. 39