Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Kemény Gábor: Északi magyar szellem
ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM romok című monográfiájában, mely a felvidéki várak történelmének és mondáinak első irodalmi összefoglalása. Egyéb írásai közül említést érdemel a Végrendelet húgom számára közvetlen hangjával, a Dani bácsi esetei elbeszélésgyüjtemény jóízű népi humorával. 1872-ben született Nagykövesden. Pápai kamarás, plébános és író. Művei: Törekvések (évsz. nélk.), Nagykövesd százéves temploma (évsz. nélk.), Végrendelet húgom számára (elb.), Dani bácsi esetei (elb.), Regélő romok (1934). Rácz Pál, a kisebbségi irodalom egyik legjobb novellaírója első elbeszéléskötetét 1921-ben adta ki Rongyszedő és más elbeszélések címmel. Ezekből a genreképekből nőtt ki a Furcsa emberek című újabb novelláskötet, mely az élet alulmaradottait mutatja be gorkiji keretben, naturalista erővel. Mint regényíró három jelentős regényt írt. Az első: A könyvnyitó asszony ötletregény, a második: A szomorú ember lélektani korrajz, a gentry és vármegyei hivatalnokosztály elemzése, széthulló, egységnélküli valószínűtlen történet keretében. A harmadik regény: Hangyaboly, mint kisebbségi regénykísérlet érdemel említést. Három fiatal lélek szerelmi történetének rajzában rámutat a kisebbségi sors tűrhetetlen szenvedéseire. Hősében a kisebbségi íróban elnagyolt literary Böjthe Jánost ad, akit reménytelen szerelem köt Annához, az elszegényedett törzsökös magyar család utolsó sarjához. A falu őserejével és indulataival áll közéjük Márton, az író barátja, aki elhódítja tőle Annát. Megrázóan egyszerű Rácz mondanivalója, mégis összesürítette benne a kisebbségi helyzet tragikumát, az elzuhanó falut, a kisebbségi író számkivetettségét, a feltörekvő kíméletlen többségi rétegek jellemrajzát. Rácz Pál írásaira korán felfigyelt a kisebbségi társadalom. A Furcsa emberek drámaiságát megjelenésekor eseménynek tartották, a Szomorú emberről kritikusai kijelentik, hogy élet és hitvallás. Az író legjellemzőbb vonása a megszokottól eltérő rendkívüli élmények, különös emberi sajátságok keresése. Innen van, hogy ennek a törekvésnek és a minden írásában felbukkanó ötletszerűségnek gyakran alárendeli a szerkezetet. Jellemzéseiben külső indítékokra támaszkodik, történeteiben sok a felesleges bonyodalom. Mint elbeszélő a műfaj egyik leghivatottabb művelője a felvidéki prózában. 1888-ban született Munkácson. Tanulmányait itt és Szatmáron végezte. Polgári iskolai tanár, publicista és regényíró lett. Ungváron él, a Kárpáti Magyar Hirlap szerkesztője. Művei: Bereg vármegye földrajza és történelme (1910), A rongyszedő (Ungvár 1921), Furcsa emberek (Ungvár 1924), A könyvnyitó asszony (Berlin 1926), A szomorú ember' (Kassa 1928). Hangyaboly (Arad 1934), A bányarém (Kolozsvár 1933), A gép (Prága 1934). Sziklay Ferenc egyike a kisebbségi irodalom legkiválóbb kultúrpolitikusainak. Mint a szövetkezett ellenzéki pártok kul túrreferense nagyszabású öntudatosító munkát fejtett ki a megszállás alatt. Vidéki ismeretterjesztő és 377