Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H tudományos előadásainak száma megközelíti a kétszázat s a kassai Kazinczy Társaság kulturális és kiadói eredménye is nagyrészt az ő nevéhez fűződnek. Irodalomtörténeti munkákkal kezdte írói pályafutását. (A magyar tragédia fejlődése, Arany János magyar verselése stb.). Első hosszabb elbeszélő műve az Alhambra, háborús szerelmi történet a Tavasz hasábjain jelent meg 1920-ban. Első igazi regénye a Hangzatka (1924) a felvidéki magyar irodalom időrendben kiadott első regénye, Csermák Antal a híres magyar zeneszerző és hegedűművész tragikus szerelmét mondja el. A virtuóz jelleme nincs teljesen kielemezve, a regény végkifejlése pedig kissé elsietettnek tűnik. Ez a körülmény azonban nem bontja meg az első felvidéki regény egységét, mely sokoldalúan megvilágítva kitiinő korrajzi környezetben állítja az olvasó elé a magyarrá fejlődő híres művészt. A Hangzatkát a Fekete ember (1926) című ifjúsági regény követte, ezt az író első utópista regénye A világ ura (1929), mely Flammarion A világ vége című regényére emlékeztet. 1932-ben jelent meg A jöttment című társadalmi regénye, melyben egy fiatal tanárember két iskolai évének történetében a világégés kapujában álló felvidéki város életét ábrázolta. Kövy Ernő fiatal helyettes-tanárt első állomáshelyén, az országos vidéki gimnáziumban sorozatos csalódások érik. Csalódik tanártársaiban, akik nem állanak hivatásuk magaslatán, szellemi törekvéseit ismételten elgáncsoló igazgatójában és a kisváros középosztályában, mely elzárkózik előle. A kevesek közül akiket megkedvel, hárman jutnak el érzésvilágáig: Brodszky festőművész, akivel őszinte barátságot köt, Csurilláné, akit gyorsan hamvadó érzéki fellángolással megszeret és Weiden Tilla, a pozsonyi polgárlány, akit a körülmények elszakítanak tőle. A két iskolaév elszáll a fiatal tanár felett, akit rendes tanári képesítéssel az ország másik felébe helyeznek át. Ennyi történik csupán Sziklay regényében, de nem is ezen van a hangsúly, hanem a korképen, melyben a szerző a háboruelőlti felvidéki társadalom felszínalatti faji küzdelmét világította meg: a mileneumi ábrándos magyarság a feltörekvő titkos pánszlávizmus harcát. A regény hőse azzal a lesújtó tudattal távozik az ország átellenes vidékére, hogy a magyarság nem akar tudomást venni a léte ellen irányuló maffiáról s ezen a ponton A jöttment alapgondolata találkozik az Elnémult harangok-éval, melyre a regény egyik hőse is hivatkozik. A Jöttment cselekménye minden szálával a főhős köré fonódik, eleven, egyenletes és fordulatos. Jellemrajzai meglepően mélyek, a tragikuma felé rohanó kort pártatlan művésziességgel és emberismerettel örökítette meg. Ez az író legsikerültebb elbeszélő műve, mely reális emberábrázolásával, kerek szerkezetével, esztétikai finomságaival és választékos nyelvével új fejezetet nyit Sziklay Ferenc prózai kibontakozásának útján. Az író a kisebbségi sorsban még egy fantáziaregényt alkotott Hová? 378