Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H tudományos előadásainak száma megközelíti a kétszázat s a kassai Kazinczy Társaság kulturális és kiadói eredménye is nagyrészt az ő nevéhez fűződnek. Irodalomtörténeti munkákkal kezdte írói pályafutását. (A magyar tra­gédia fejlődése, Arany János magyar verselése stb.). Első hosszabb elbeszélő műve az Alhambra, háborús szerelmi történet a Tavasz hasábjain jelent meg 1920-ban. Első igazi regénye a Hangzatka (1924) a felvidéki magyar iroda­lom időrendben kiadott első regénye, Csermák Antal a híres magyar zene­szerző és hegedűművész tragikus szerelmét mondja el. A virtuóz jelleme nincs teljesen kielemezve, a regény végkifejlése pedig kissé elsietettnek tűnik. Ez a körülmény azonban nem bontja meg az első felvidéki regény egységét, mely sokoldalúan megvilágítva kitiinő korrajzi környezetben állítja az olvasó elé a magyarrá fejlődő híres művészt. A Hangzatkát a Fekete ember (1926) című ifjúsági regény követte, ezt az író első utópista regénye A világ ura (1929), mely Flammarion A világ vége című regényére emlékeztet. 1932-ben jelent meg A jöttment című társadalmi regénye, melyben egy fiatal tanár­ember két iskolai évének történetében a világégés kapujában álló felvidéki város életét ábrázolta. Kövy Ernő fiatal helyettes-tanárt első állomáshelyén, az országos vi­déki gimnáziumban sorozatos csalódások érik. Csalódik tanártársaiban, akik nem állanak hivatásuk magaslatán, szellemi törekvéseit ismételten elgán­csoló igazgatójában és a kisváros középosztályában, mely elzárkózik előle. A kevesek közül akiket megkedvel, hárman jutnak el érzésvilágáig: Brodszky festőművész, akivel őszinte barátságot köt, Csurilláné, akit gyorsan hamvadó érzéki fellángolással megszeret és Weiden Tilla, a pozsonyi polgárlány, akit a körülmények elszakítanak tőle. A két iskolaév elszáll a fiatal tanár felett, akit rendes tanári képesítéssel az ország másik felébe helyeznek át. Ennyi történik csupán Sziklay regényében, de nem is ezen van a hang­súly, hanem a korképen, melyben a szerző a háboruelőlti felvidéki társada­lom felszínalatti faji küzdelmét világította meg: a mileneumi ábrándos magyarság a feltörekvő titkos pánszlávizmus harcát. A regény hőse azzal a lesújtó tudattal távozik az ország átellenes vidékére, hogy a magyarság nem akar tudomást venni a léte ellen irányuló maffiáról s ezen a ponton A jött­ment alapgondolata találkozik az Elnémult harangok-éval, melyre a regény egyik hőse is hivatkozik. A Jöttment cselekménye minden szálával a főhős köré fonódik, eleven, egyenletes és fordulatos. Jellemrajzai meglepően mé­lyek, a tragikuma felé rohanó kort pártatlan művésziességgel és emberisme­rettel örökítette meg. Ez az író legsikerültebb elbeszélő műve, mely reális emberábrázolásával, kerek szerkezetével, esztétikai finomságaival és válasz­tékos nyelvével új fejezetet nyit Sziklay Ferenc prózai kibontakozásának útján. Az író a kisebbségi sorsban még egy fantáziaregényt alkotott Hová? 378

Next

/
Oldalképek
Tartalom