Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM Győry Dezső A kisebbségi hazafias líra vezéregyénisége Győry Dezső volt. A felvidéki magyar irodalomban betöltött szerepe kettős. Az első kizárólagosan irodalmi, a második szellemtörténeti és később politikai. Költészetében először bontakozik ki — művészi fokon — a kisebbségi élet sajátos lelki arca és új magyar szemlélete, melyet szellemi mozgalmának az «újarcú» magyarságszemléletnek tengelyébe állított s amelyet később indokolatlanul megtagadott álláspontjának és elveinek feladásával. Az «újarcú magyarság» költője volt. A kisebbségi öntudat éveiben vátesze és szellemi vezére annak az ifjúságnak, amely az «első szlovákiai magyar nemzedék» nagy tettekre kötelező szerepét vállalta. Elete és költészete elválaszthatatlanok. Kölcsönös emelkedésük a művész és a hazafi harmóniáját képezte. Az «új» Győry és faji költészete közötti űr szembetűnő diszharmóniája pedig az általa képviselt költészet elsikkadásával járt. Üt ja híres kötetéig, az Űjarcú-magy árokig magasba ívelő nemzeti akarat, innen a Hol a költő?ig vajúdó, belső viaskodás, amit A hegyek árnyékában, utolsó verseiben a meghasonlott művész letörése követ. 1900-ban született Rimaszombatban. Az államfordulat után hosszabb külföldi tanulmányokat tett Német- és Olaszországban. Hazatérve, kapcsolatokat keresett a kisebbségi if júsági mozgalmakkal, közben egyideig az amerikai Imca losonci titkára volt. Irodalmi szereplése a losonci Madách-kör működésével veszi kezdetét, melynek alapításában Simándy Pállal, Darkó Istvánnal és Gérecz Ödönnel együtt részt vett. Újságíró, publicista és költő lett. Előbb a Kassai Napló munkatársa és szerkesztője, később a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársa. 1924 és 1929 között egyik vezető szellemi irányítója a kisebbségi magyar ifjúsági mozgalmaknak. A Sarló 1928 decemberében, a prágai Magyar Akadémikusok Köre röviddel később nagyszabású szerzői estet rendezett tiszteletére. 1932 tavaszán a Prágai Magyar Hírlaptól kiválva, a Magyar Újság pozsonyi magyarnyelvű kormánylap felelős szerkesztője lett. Művei: Hangulatok (Galánta 1921), Százados adósság (Rimaszombat 1924), A láthatatlan gárda (Rimaszombat 1927), Űjarcú magyarok (Berlin 1927), Hol a költő? (Kassa 1932), A hegyek árnyékában (Pozsony 1935). Lírája három, élesen elkülönülő időszakra oszlik. Az első korszak a «Hangulatok» megjelenésétől a Százados adósságig (1924) tart. Ez a kialakuló költő kora friss képekkel, elvek nélkül. A második fejlődési fázis az «újarcú» Győry a Százados adósság (1924), a Láthatatlan gárda (1927) és az Űjarcú magyarok (1927) tükrében. A zárókorszak a meghasonlott em347