Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM hogy az Üj Munkát Szvatkó Pál egyéni kísérletének tekintik és ezért semilyen tekintetben nem vállalnak felelősséget. A Prágai Magyar Hirlap akkori főszerkesztője, Dzurányi László a vitával kapcsolatban 1931 október 7-én odanyilatkozik, hogy a három említett író nevét Szvatkó nem önhatalmúlag tette ki a lap élére, hanem az 1930 évi Szentiváni Kúria határozatainak legalább részben érvénytszerzően, az utolsó pillanatban maga Dzurányi intézkedett a fenti módon. Dzurányi nyilatkozatában megindokolja a kisebbségi társadalom idegenkedésének okait. Rámutat az Üj Munka belső, szellemi diszharmóniájára, aminek magyarázatát abban látja, hogy «az irodalmi radikalizmus meggondolatlan és veszedelmes attitűd, különösen, ha szembekerül azzal a mérsékelt politikával, amit Szvatkó is vall.» Kevesebb zajjal, több higgadtsággal indult 1930 derekán a pozsonyi magyarság új szépirodalmi folyóirata, a Magyar Minerva, mely a nyugatfelvidéki magyarság átfogó kultúrszemléje lett. A folyóirat szervezésében az Üj Auróra irodalmi almanach köre irányító szerepet játszott s így a Minervát joggal tekinthetjük az Üj Auróra megszűnésének időpontjától, 1932-től kezdve, ennek szellemi örököséül. * A szellemi tagozódás egyre jobban terjed. Már elhagyja az irodalom határmesgyéit, közéleti probléma lesz, áthatja az egész kisebbségi társadalmat és azt ízekre bontja, szellemi táborokra szakítja. A közéletben elemi erővel feltör az agrár, szociáldemokrata és az ellenzéki magyar pártok viadala. A szellemi élet ennek megfelelően szintén rohamosan tagozódik és rövid időn belül egymással farkasszemet néző táborok formálódnak a felvidéki magyar népcsoport előbb még egységes tömegeiből. Bellyei László szerint 1933-ig három kultúrfront fejlődött fel. Az első a jobboldal — írja — a második a baloldal, míg a harmadik köztük volt, igy a Magyar Munkaközösség mozgalma, főleg a Szentiváni Kúria és a Magyar trás. Az ezidőtájt jelentkező szellemi káderek ilyen zárt keretben való csoportosítása nem fogadható el. Tény, hogy volt elvi baloldal, határvonalán a szociális humánum köntösébe húzódó kisebbségi írógárdával, az ismertetett Sarló-mozgalommal és Fábry Zoltán propagandafolyóiratával, az ř//tal. Ebbe a kultúrfrontba tartozott Barta Lajos 1929 őszén indított Üj Szó szemléje és az általa szervezett írók Kiadó Vállalata akció is, amely Barta Lajos, Egri Viktor és Szuesics Mária egy-egy kötetét hozta ki. A jobboldali kezdeményezések ekkor még nem különülnek el. Sőt később sem találjuk a szellemi tagozódás olymérvü jelentkezését, mely két külön eszmeiség körébe vonná egyfelől a Magyar Munkaközösséget, Szent317