Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM KEMÉNY GÁBOR Északi magyar szellem Kassai, majd budapesti esztéta, tanár. A ruszin kérdésről Verhovina feltá­mad (1939) címen könyvet irt. Az Emlékkönyv szerkesztője. Táj és Ember Előszó helyett A z ember magán hordozza a tájat, a táj saját képére formálja emberét, /m A szülőföld és lakóinak ez a tudatalatti kapcsolata örökérvényű, tör­ténelemformáló erő. Ezt a tapasztalati tényt a felvilágosodás korától az életformák tudományos vizsgálói is felismerik, elfogadják. Taine talán első­nek említi a földrajzi körülmények döntő kihatását a közösségek és területi kulturák életére, s nyomában a XIX. század társadalombölcselői már rend­szerbe foglalják a tájak és népcsoportok egymáshoz való viszonyát. A mult század közepére leszűrődő miliőelméletekben még sok a regényes vonás. A romanticizmus koráramlata gyakran feledteti az első matérialisták doktrinér egyoldalúságát. De minél inkább közeledünk a század végéhez, a liberálkapitalizmus féktelen iramában kibontakozó társadalmak való­sággal rákényszerítik a kor vizsgálóit az emberi együttélés szervezetének bírálatára, a szociális tények rendszeres gyűjtésére és a táji sajátosságok kutatására, melyből egy új tudományosság eddig ismeretlen formái élednek. A századfordulón lezajlik a szociográfia és az európai szellemtörté­netek hőskora. A tömegek életének vizsgálata a tudományos érdeklődés központjába kerül és mindaz, ami 1914-ig magános gesztus, nem egyszer hivalkodó forradalmiság a kutatók részéről, a világháborút követő évek 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom