Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Bonkáló Sándor: Magyarorosz sorskérdések

MAGYAROROSZ SORSKÉRDÉSEK osztály, de azért az legyen a látszat, hogy szívükön viselik az oktatásügyet. Úgy válogatták össze a középiskolák tanárait, hogy mindenütt legyen ukrán, orosz, magyarorosz és cseh tanerő. Az oktatás tehát ugyanabban az iskolában sokszor négy nyelven is folyt. Természetes, hogy a diák egyiket se sajátította el tökéletesen. A csehek egy egész magyarorosz nemzedéket tettek tönkre, csakhogy biztosítsák az uralmat Kárpátalja fölött és a magasabb hivatali állásokat, és ne kelljen félniök a magyaroroszok versenyétől. A mai diplomás magyarorosz fiatalság között többen is akadnak, akik csak cseh nyelven tudják könnyen, helyesen és szabadon kifejezni gondolataikat. Sőt olyan is akad, aki azt se tudja, hogy orosz-e, ukrán-e vagy magyarorosz. A cseheket rövid uralmuk ideje alatt mindig bántotta az a baráti kapcsolat, amely évszázadok folyamán a magyarorosz és a magyar értelmiség között kifejlődött. Arra törekedtek, hogy új értelmiségi osztályt neveljenek olyan emberekből, akik nem tudnak magyarul, családi körben se hallanak magyar szót és akiket rokoni szálak vagy egyéb kapcsolatok és hagyományok nem fűznek a magyarsághoz. E célból Kárpátalja hegyvidéki községeiből a szegény magyarorosz parasztgyerekek közül kiválasztották a szorgalmasabbakat és ingyen nevelték őket. Arra számítottak, hogy ezek a szegénysorsból kiemelt, igénytelen diákok hálásak lesznek irántuk és diplomájuk megszerzése után megelégszenek majd kisebb hivatali állásokkal, a vezetést pedig készséggel átengedik a cseheknek. * A divide et impera elvét a vallási téren is megvalósították a csehek és két ellenséges táborra osztották a magyaroroszokat. A cseh megszállás előtt a magyaroroszok — egyes kivételeket nem tekintve — görög szertartású katolikusok voltak. Az orosz právoszlávia nem tudott gyökeret verni a Kárpátalján, noha gurult a rubel és éjjel-nappal serénykedtek a právoszlávia ügynökei. A Kárpátalján az Amerikát járt oroszok kezdték el a právoszlávia terjesztését. Amerikában az olyan községekben, ahol nem volt kat. pap és templom, orosz právoszláv templomba jártak a gör. kat. magyaroroszok és megismerkedtek a právoszláv vallással. Egy-kettőt közülük az amerikai orosz pópák megnyerték a právoszlávia számára és pénzzel ellátva visszaküldték hazájukba, hogy honfitársaik közt is terjesszék az orosz právoszláviát. 1930-ban a máramarosmegyei lza, utána a beregmegyei Nagylucska és végül a sárosmegyei Biharó (Bechero) tért át a právoszláv hitre. A hatóság tudomást szerzett az orosz pénzen folytatott mozgalomról és az izai schizma három vezérét 1904 áprilisában bíróság elé állította. Fejenként 165