Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Bonkáló Sándor: Magyarorosz sorskérdések

BONKÁLÓ ŠANDOU 14 hónapi államfogházat kaptak. A fogházból kikerülve tovább is hirdették az igaz hitet. Segítséget és pénzt Csernovicból a Gerovszkij-fivérektől és Oroszországból Bobrinszkij gróftól kaptak. Ennek ellenére sem tudtak nagyobb eredményt elérni, mert a már féligmeddig nyugativá vált magyaroroszt nem csábította a právoszlávia és a bizantinizmus. 1910-ben a právoszlávia új apostola jelent meg Kárpátalján Elek atya személyében. Kabalyuk Elek, az orosz právoszlávia kárpátaljai hirdetője, eredetileg egyszerű favágó volt Kőrösmezőn. Mivel misztikus hajlamait nem elégítették ki a gör. kat. egyház szertartásai, elhatározta, hogy elmegy Kievbe és megismerkedik az igaz hittel. Pénzzé tette kis vagyonkáját és gyalogszerrel útnak indult Kievbe. Gsernovicban találkozott a Gerovszkij-fivérekkel, akik az oroszok megbízásából és orosz pénzen a halicsi és a kárpátaljai právoszláv mozgalmat irányították. A Gerovszkij-testvéreknek kapóra jött a fanatikus magyarorosz favágó. Beajánlották Bobrinszkij grófnak, az orosz Duma képviselőjének, aki pártfogásba vette a jámbor fanatikust. Kabaly uk Kievből a Szentföldre zarándokolt, majd 1909-ben az Áthos hegyén beállt szerzetesnek, kalugyernek. Innen nemsokára Oroszországba ment és a jablosini monostorba vonult, ahol úgyahogy megtanult oroszul és megtanulta a szertartások végzését. 1910-ben Bobrinszkij gróf rávette Eulogius cholmi právoszláv püspököt, hogy a négy elemit végzett, tanulatlan és műveletlen favágót szentelje pópává, amit a püspök az orosz nemzeti ügy érdekében meg is tett. 1910 augusztusában Kabalyukot pópává szentelték és ettől fogva mint a kárpátaljai magyaroroszok első felszentelt pravoszláv papja faluról falura járt és fanatikus hittel, de kevés eredménnyel terjesztette a právoszláviát a tudatlan és szegény nép között. Erről az újabb právoszláv mozgalomról is tudomást szerzett a hatóság és mivel bebizonyult, hogy orosz pénzen, orosz célok érdekében folyik az izgatás, a máramarosszigeti törvényszék 1914-ben hosszabb-rövidebb szabadságvesztésre ítélte a főbűnösöket, köztük Elek atyát is. A cseh kormány Kárpátalja megszállása után mindent elkövetett, hogy minél több magyaroroszt térítsen át a právoszláv hitre s ezzel gyöngítse a magyaron, magyarbarát gör. kat. egyházat. «A gör. katolikusok nagy része magyaron, még ha nem is vallja be nyíltan», mondotta Elek atya. Ezen a véleményen volt a cseh kormány is, ezért a gör. kat. egyház papjait az első években kíméletlenül üldözte és elnyomta, ám annál jobban támogatta az orosz gör. keleti vallást, az orosz právoszláviát. Az Oroszországból hazatért cseh légionáriusok közül sokan právoszláv vallású orosz feleséget hoztak magukkal. Ezeket a légionáriusokat kárpátaljai helyőrségeknél helyezték el, hogy az orosz emigránsokkal együtt segítségére legyenek a právoszlávia helyi ügynökeinek és támogassák a tanulatlan óhitű pópákat. Ezek közreműködésével és az egész cseh állami közigaz166