Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Vájlok Sándor: A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája

VÁ.ILOK SÁNDOR egyenesen nyilt hazaárulásnak vették volna. A fegyverbarátság csak 1935 után vált láthatóvá, amikor a Szudétanémet Párt ösztönzéséből megalakult az ellenzéki pártok parlamenti csoportja. Ebben a politikai alakulatban számbeli súlyánál és minőségénél fogva a németség volt a vezető elem. A szlovákok ezért egyre jobban feléjük hajlottak. A politikai fegyverbarátság bizonytalansága a szlovák néppárt egyes vezetőinek a magatartásából is világosan megítélhető. Hlinka, aki Trianon után rossz vegyesházasságnak mondta az ezeréves magyar-szlovák együttélést, 1921-ben autonómiát ígért a szlovákiai magyarságnak, ha az politikai küzdelmeiben segíti. A párt más vezetői ugyanakkor máskép nyilatkoztak. Az 1938-as községi választásokon Hlinka szellemében a szlovákiai népek sorsközösségéről Sidor Károly is beszélt és az autonómia kivívása után önkormányzatot ígért minden nemzetiségnek. Ugyanakkor azonban a párt fiatal garnitúrája nemzeti Szlovákiáról álmodozott és semmi kíméletet sem mutatott a nemzetiségek iránt. A szlovákiai nemzetiségek a csehek elleni politikában együtlhaladtak ugyan, de a maguk dolgaiban nem tudtak egységesek lenni. A barátságol sem mélyítették el, s nem törődtek azzal, hogy az a közös veszély elmúltával is megmaradjon. Különösen a szlovákokat terheli e téren felelősség, akik úgyszólván semmit sem tettek azért, hogy fiatalságukat kivonják a csehek magyarellenes propagandája alól és a dél felé tekintés szükségességére felhívják a figyelmét. A SZLOVÁKOK. A Felvidék nemzetiségei, jóllehet egymás mellett éltek, más-más irányban fejlődtek és alig voltak egymásra hatással. A legérdekesebb fejlődésen a szlovákság ment át. A szlovákság, mint nemzet, érdekes változáson esett keresztül a háború utáni időben. Ez a változás mindenekelőtt szellemi téren mutatkozott meg és a társadalom minden rétegébe behatolt. A szlovák nemzet lelkileg kettéhasadt: öregekre és fiatalokra, közömbösekre és nacionalistákra. Mindkét csoportnak más a politikai, világnézeti és történelmi felfogása, gondolkodásmódja, s nézeteik nem egyszer szenvedélyes vitákba viszik őket. Az idősebb évjáratok hungarisztikus, magyarországi beállítottságúak. Gondolkodásmódban, viselkedésben, társadalmi életben a magyar életmód uralkodik bennük és ettől még akkor sem hajlanak el, ha emiatt nemzeti hűtlenséggel vádolják őket. Sokszor ugyan az is megtörténik, hogy életformájuk nem egy részét szlováknak minősítik, hogy magyar vonatkozását 14