Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

RÁDY ELEMÉR az 1938 elején megtartott községi választások során is. A választásokat már 1937 őszén kellett volna megtartani, de a kormány félévig halogatta azok kiírását és amikor már semmi ürügye sem maradt a további elhalasztásra: 1938 május 21-én megtartották a választásokat. Csehszlovákiában erre az időre mozgósítást rendeltek el, ennek ellenére a nemzetiségek, köztük a magyarság is lenyűgöző egységben tett tanúságot a nemzeti eszme mellett. Számos magyar községben az egyesült magyar párton kívül nem is mert más párt indulni. így a választások megtartására sokhelyütt nem is került sor, a községi képviselőtestület tagjait egyhangúan delegálták. 1938 őszén Csehszlovákia eresztékei végleg meglazultak. Az egész világ érezte, hogy vagy széthull a mesterséges tákolmány, vagy egész Európa egy húsz év előtti hazugság miatt lángbaborul. A szudétanémet területeken egymást érték a tüntetések, lázadások, nyilt uccaharcok, összetűzések a rendőrséggel és a katonasággal. Benes még mindig szövetségesei támogatásában bízott és mint utolsó szalmaszálhoz kapaszkodott az Európát lángbaborító háborúhoz. Szövetségesei azonban nem voltak hajlandók egy tévedésért belesodortatni magukat a háborúba. Anglia 1938 augusztusában Runciman lordot küldi ki megfigyelőként Csehszlovákiába. Runciman lord mindent lát és jelentése megpecsételi Csehszlovákia sorsát. Hodzsáék még utolsó kísérletképpen bizonyos megyei önkormányzatot kínálnak fel a nemzetiségeknek. (A szudétanémeteknek három német megyében ígérnek önkormányzatot.) De valamennyi nemzetiség elveti ezt a látszatjogot, amire a cseh kormány válasza újabb mozgósítás és statárium elrendelése a nemzetiségi vidékeken. Ilyen légkörben indul el Chamberlain angol miniszterelnök történelmi útjára, Godesbergbe, kezdődnek meg ott a tárgyalások és születik meg azután a müncheni döntés, amely Runciman lord javaslatához híven a szudétanémet területeknek Csehszlovákiától való elszakadását mondja ki. A müncheni döntést megelőző napok eseményei még mindannyiunk idegeiben vibrálnak. Emlékszünk a szudétanémet területeken lezajlott véres harcokra, emlékszünk arra a történelmi jelentőségű beszédre, amelyet Hitler vezér és kancellár intézett Benes köztársasági elnökhöz. Emlékszünk arra a drámai feszültségre, amikor Henlein megszakította a tárgyalásokat a cseh kormánnyal, emlékszünk a szudétanémet párt feloszlatására, Henlein huszonnégy órás ultimátumára, a Henlein ellen kiadott cseh elfogatóparancsra, a szudétanémet vidéken elrendelt ostromállapotra és a szeptember 29-i müncheni értekezlet eredményeit váró idegfeszítő órákra. Szeptember huszonkilencedikén éjszaka a Csehszlovák köztársaság fölött megkondult az első halálharang, az európai négy nagyhatalom vezetője kimondotta a szudétanémet területek elcsatolását és a jegyzőkönyv záradékában háromhónapi határidőt adott a magyar és lengyel követelések teljesítésére. 132