Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE A felvidéki magyarság számára ezzel a megpróbáltatások órái még nem fejeződtek be. Lengyelország ultimátumban követelte a lengyel területek átengedését és a végső kétségbeesésében lévő cseh kormány az ultimátum teljesítése elől nem térhetett ki. Amikor már összecsaptak Csehszlovákia feje fölött a hullámok, Benes október 5-én lemondott és helyét Syrovy generális vette át. Egy nappal később a szlovák néppárt vezetői Zsolnán jöttek össze történelmi jelentőségű értekezletre és megalakították az autonóm szlovák kormányt Tisó Józseffel az élén. A prágai kormány kénytelen volt elfogadni a zsolnai határozatokat és a szlovák kormány öt tagját bevenni a központi kabinetbe. Hasonló volt a helyzet Kárpátalján is, ahol az autonóm ruszin kormány Bródy Andrással az élén, szintén megalakult. Ugyanezen a napon Pozsonyban a felvidéki magyarság életének sorsdöntő fontosságú eseménye játszódott le: összeültek a magyar párt törvényhozói és tartománygyülési képviselői, kimondották a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását és az önrendelkezési jogra való hivatkozással a magyar területek felszabadulását. A pozsonyi rádióban Jaross Andor és Esterházy János gróf szózatban jelentették ezt be a Felvidék magyar népének és az egész világnak. Ugyanezen a napon Kassán szintén Nemzeti Tanács alakult, hogy a keleti részek magyarsága elszakadási szándékának kifejezést adjon. Ami ezután következett, — abban már a felvidéki magyarság zárt egységének kidomborításával vett részt. Megkezdődtek a komáromi tárgyalások, de ezek sikertelenek maradtak. Ekkor egyedül Ipolyság és a sátoraljai vasútállomás Csehországhoz csatolt része tért vissza az anyaországhoz. Ebben döntő szerepet játszott az, hogy a szétbomlóban lévő Csehszlovákia még ekkor is vonakodott a népszavazás gondolatától. Végül is nagyszabású diplojmáciai küzdelemnek az eredménye az 1938 november 2-án a bécsi Belvedere-palotában hozott döntés volt, amelyen Ciano gróf és Ribbentrop külügyminiszterek meghúzták a Csehszlovákia és Magyarország közötti új határvonalat. Ezzel több mint egymillió magyar tért vissza Szent István koronája alá. A mámoros novemberi napok után, amikor a magyar honvédek örömujjongó tömegek között vonultak be a Felvidék visszatért területeire, még egy dátum fontos a felvidéki magyarság életében: 1939 március 15-e. Csehszlovákia végleges felbomlásának s a Kárpátaljának és ezzel sokezer magyar és félmillió ruszin visszatérésének időpontja. Csehszlovákia ekkor végleg eltűnt Európa térképéről és az annak idején benesi impérium alá került magyarok nagyrésze is bekapcsolódhatott az egységes nagy magyar építő munkába. * íme a felvidéki magyarság húszesztendős kisebbségi történetének vázlata. Mindaz, amiről irtunk, már történelem. Történelem, amelynek tanulsá133