Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Rády Elemér: A felvidéki magyar politika húsz éve

A FELVIDÉKI POLITIKA 20 ÉVE nyék között, ha az illető nemzetiségi területen a magyarság elérte az ötven százalékot. Nyilvánvaló volt tehát, hogy a nagy ígérgetések, fogadkozások csak szemfényvesztésül szolgálnak. A németség is látta, hogy követeléseit nem tudja az aktivizmuson keresztül megvalósítani és ezért 1938-ban a német agrárpárt és a német keresztényszocialista párt kilépett a kormányból és csatlakozott a Henlein-párthoz. így a nemzetiségek közül egyedül a megfogyatkozott német szociáldemokrata párt maradt csak a kormányban. A sors iróniája, hogy az ismét nemzetivé vált cseh kormányzatnak kellett most máikülső kényszer hatása alatt megkísérelni a nemzetiségi kérdés megoldását. A benesi dogmatizmus azonban még ekkor sem tört meg, még mindig azt vélte, hogy ügyes taktikázással valahogy elháríthatja a feje fölött tornyosuló fellegeket. így utolsó kísérletképpen egy úgynevezett nemzetiségi statutumot akartak kreálni, ami nem volt más, mint a régi nyelvtörvények új rendszerbe való foglalása. A nemzetiségi pártok már nem dőltek be ennek az újabb cselfogásnak és megkezdődött az az éles, végsőkig menő harc, amely azután a nemzetiségek önrendelkezési jogának feléledésével járt. Ebben a küzdelemben az első vonalban a szudétanémetek harcoltak, nem azért, mintha a többi nemzetiség nem vállalt volna hasonló kemény küzdelmet, hanem azért, mert a szudétanémetek ekkor már teljesen a maguk mögött tudták a megerősödött német birodalom támogatását és tisztában voltak azzal, hogy abban a percben, amikor a szudétanémetség léte veszélybe kerül, a Harmadik Birodalom javukra beavatkozik. Követeléseiket hat törvényjavaslat formájában terjesztették a kormány elé. A cseh kormány azonban ezeket a javaslatokat elvetette. Ekkor már nyilvánvalóvá lett, hogy Benes elkeseredésében egyedül és kizárólag háborúra spekulál. Bízott szövetségesei támogatásában, bízott abban, hogy a Szovjettel kötött katonai szerződés megfélemlíti a Harmadik Birodalmat és bízott abban, hogy a Magyarországot bekerítő kisantant politikája Magyarországot is tartózkodásra birja. Belpolitikailag a cseh nacionalista pártokra és egyre hűségesebb szövetségeseire, a kommunistákra épített. A kommunisták ekkor már nyilt propagandát fejtettek ki az országban és ha nem is léptek be a kormányba, a valóságban kormánytámogató párttá váltak. Csehország szovjetbarátsága azonban nemcsak politikai szövetkezés volt, hanem ezzel lehetőség nyilt arra is, hogy a kommunista párt szellemi propagandát fejtsen ki a lakosság körében, elsősorban a nemzetiségi területeken. 1935-től kezdve Mährisch-Üstrauban «Magyar Nap» címen kommunista napilapot adtak ki. A nemzetiségeknek a kommunizmussal való megfertőzése azonban már elkésett. A nemzeti öntudat olyan erővel lángolt fel, hogy ezt a régen itt-ott bevált destruáló taktikával nem lehetett eloltani. Megnyilatkozott ez 131