Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Vájlok Sándor: A felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája
A FELVIDÉK NEMZETISÉGEI VÁJLOK SÁNDOR A Felvidék nemzetiségei és a szellemi közeledés problémája Kisebbségtudumányi esztéta, a felvidéki nemzetiségi kérdés szakírója. Jelenleg középiskolai tanár Kassán. A régi szentistváni birodalomnak nincs talán még egy olyan tarka nemzetiségi tája, területe, mint a Felvidék, az észak-magyar területen kialakult Szlovákia j Szlovenszkó. Hat nemzetiség lakta, sőt lakja még most is, a bécsi döntés után. Hat nemzetiség él ezen az aránylag kicsi területen (49.006 — a bécsi döntés után: 38.456 km 3), s a politika járása, fordulása szerint: hol barátkozik, liol meg marja egymást a birodalmi sorsközösségben nem élt nemzetiségek nem kis örömére. A kisebbségi magyar költők a népek találkozójának és ütközőjének mondták ezt a sziklás tájat, középeurópai nemzetiségi kaleidoszkópnak, hol — némi sűrítéssel — a dunamenti együttélés minden tünete: baja és erénye egyformán megtalálható. A kis llegyország szűk síkjaira, magas hegyeire és kies völgyeire szorult tarka embercsoport mindenkor magán, a saját bőrén érezte a középeurópai sors mozdulásait. Éldegélt a maga zárt szellemi és földrajzi portáján, lelkét szüntelenül nyitva tartotta a felette elzúgó események behatásai előtt és szerintük igazodott. A Felvidék nemzetiségi életét ez a két utóbbi szempont irányította: a belső sors törése és a magas politika hullámainak idecsapása. A magas politika hasította ki a magyar birodalom testéből, ez csatolta idegen állam hatalmába és érdekkörébe. Ugyancsak ez a magas politika szólt bele az ideverődött népek, nemzetiségek életébe, körülményeibe is, s hol egymás mellé, hol pedig egymás ellen állította őket. A nemzetiségi élet főtényezője azonban ezeken túl az egyes népek kollektív intelligenciája, értelmisége, számbeli aránya, fejlődése és politikai szándéka volt. 11