Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

len. A húsipart Pozsonyban tanulttá ki. 1937-ben önállósította magát Bősön. A M. N. P. és az ipartestület tagja,f Neje: Herczeg Mária, gyermekei: Klári, és Mária. Apósa, Herczeg Ferenc hő­si halált halt. BoUIó Vince ny. meteorológiai int. altiszt, Ögyalla. 1867-ben született Gu­toron, régi nemesi család sarja. Atyja, mellett kitanulta a malomipart, azután minL segéd dolgozott. Katonai szolgá­lata után négy évet a csendőrségnél töltött. 1896-ban az ógyailai meteoro­lógiai intézet altisztje lett és 40 évi szol­gálat után vonult nyugalomba. Felesé­ge Grósz Katalin, gyermekei: Erzsé­bet (érj. Kádek Szilveszterné, és Vince polg. isk. tanár. Böjiös Zsigmond gazdálkodó, Imely. Itt szül. 1878-ban. Hosszabb ideig atyja, András mellett gazdálkodott. 1920 óva önálló gazda, mai birtoka 42 k. hold. Résztvett a világháborúban, mint tize­des a szerb és olasz fronton harcolt és 29 hónapot olasz hadifogs.ágb£(n töltött. A bronz v. é. tulajdonosta. Két évtized óta községi képviselő. A Gazdakör volt elnöke, birói tisztet vi­selt, a rk. egyháztanács tagja- A meg­szállás alatt magyarságáért üldözésben volt része. Neje: Bujdosó Mária, gyer­mekei: Julia, Anna, Mária és András. Özv. Bökényi Béláné sz. Hárka Er­zsébet, Gödényháza. Néhai férje 1889­ben született Gödényházán. 1913-ban a, Máv szolgálatába lépett. Mint vonatve­zető 1923-ig működött és baleset kö­vetkeztében elhunyt. 1914—16-ig részt­veit a világháborúban és sebesülése után mint szakaszvezető szerelt le. özv. Bökényi Károlyné sz. Sóvári Rebeka községi szülésznő, Gödényháza. Itt született 1886-ban. 1911-12-ben jeies; eredménnyel elvégezte a bábaképző tan­folyamot és még ebben az évben meg­kedte működését mint községi szülész­nő Gödényházán. 1904-ben ment férj­hez B. K. gazdálkodóhoz, aki 1908-ban elhunyt. Gyermekei: Áron, János és Má­ria férj. Radványszky Józsefné. Börzsönyi Brandeís Béla rum- és li­kőrgyáros, Huszt. 1899-ben született Bonyhádon. A pécsi h- hadapródiskola elvégzése után érettségit tett, majd a Ludovika Akadémiáról a székely had-, osztályhoz került és Erdélyben harcolt. Fogságba jutott, de megszökött és Sze­geden belépett a nemzeti hadseregbe, mellyel azután bevonult Budapestre. Sze­repelt a nyugatmagyarországi harcokban is mint tényleges csendőrtiszt. 1923­ban Gömbös Gyula meghívására a Szó­zat c. napilap belmunkatársa, majd a Pécsi Est, később a szolnoki Nemzeti jövőnk főszerkesztője lett. Több köny­ve jelent meg és a rádió előadta egy darabiát. Résztvett a Felvidék és Kár­pátalja visszafoglalásában, azután meg­alapította Huszton rum- és likőrgyárát. Szolgá'atonkivüli honvédfőhadnagy. Nős, három gyermek apja. Börzsönyi Brandeís Béla rum- és li­kőrgyára — Huszt. 1939-ben létesült. Mindenféle szeszt és iikőrt gyárt, kárpát­aljai különlegességei máris országos hi­rességüek. Bor- és sörraktára is van- A vállalat tiz állandó alkalmazottat fog­lalkoztat. Brandisz Sándor hentes és mészáros m., Taracköz. 1919-ben született Rahórr. Iskolázása után kitanulta az iparát, az­után. min: segéd Tiszaujlakon dolgozott. 1938-ban létesítette mai húsüzemét. Édes­apja, néhai B. Márton erdész résztvett a világháborúban. Brandsíein Nachman kereskedő és korcsmáros, Bustyaháza. Itt született 1867-ben régi helyi családból. 1892-ben lett önálló kereskedő és akkor alapí­totta korcsmáját is. Gabonával kereske­dik. A megszállás alatt hü maradt a magyarsághoz. Neje: LőWenkopf Gi­zella, fia: Jenő, aki az üzlet vezetés'ében résztvesz. Végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton. Felesége Hil­mann Róza, ' gyermekei: Izsó, Lili és Artur. Braun Szidor ny. Máv. főraktárnok, Németdiószeg. 1860-ban született Po­zsonyban. 188 i-ben lépett a Máv kötelé­kébe. Több helyen teijesitett szolgálatot, Diószegen 38 évig működött mint főrak­tárnok. 1923-ban vonult nyugdíjba. 'Mi­niszteri elismerésben és pénzjutalomban^ részesült. Neje Grosz Julia, gyermekei: József gyárvezető, Teréz, Gyula, Kató, Ilonka és Manci. Braun Mór kereskedő és gazdálkodó, Imely. Itt született 1892-ben. A keresk. szakmát .atyja, néhai B. Jónás mellett sajátította el. 1919-ben átvette atyja üz­letét. 33 k. hold birtoka is van, melynek­felét bérbeadta. 1915-től résztvett a vi­lágháborúban, az olasz és albán fronton — 23 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom