Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

küzdött, egyszer maláriában szenvedett. Mint tizedes szerelt le, a Kcsk tulajdonosa. Neje Raab Eszter, gyermekei i Imre gazdálkodó és *Endte. Id. Braun Mór sütő m., vNagymagyar. 1875-ben született Feisőszelin. Iparát Tardoskedden tanulta ki, azután mint segéd dolgozott több évig. 1900-ban önállósította magát. Üzeme kétkemencés, Manó fia és

1 egy segéd dolgozik mellette. Mint őrvezető végigküzdötte a'világháborút. Ipartestületi tag. Neje néhai Schönberger Julia volt. Gyermekei: Regina férj. Lőwinger Dávidné, Tibor és Manó pékek, Szerén férj. Ung ár Jenőné és Ilona. Brát Károlyné sz. Romzsa Olga áll. tanitónő, Szentmiklós. 1894-ben született Nagyrákócon, ahol atyja, néhai B. Nesztor gkat. espereslelkész volt. A középiskolát a kassai Orsolya-zárdában, a képzőt Sopronban végezte ugyancsak" az orsolyitáknál. 1912-ben kapott oklevelet. Pedagógiai működését 1921-ben kezelte el Beregsárréten, mint ig. tanitónő, azután Rákászon működött. 1931 óta áll. tanitónő Szentmiklóson. 'Első férje ifj. Holis Endre gkat. lelkész^ négyévi házasság után 1916-ban meghalt. Második férje Brát Károly jbirósági tisztviselő- A megszállás alatt magyar érzésével tűnt ki és e miatt egyszer internálták. Egy gyermeke van: Olga. Brezanóczy Ferenc hentes

1 és mészáros

1 m., gazdálkodó, Faluszlatina. 1906ban született Aknaszlatinán, szabolcsi nemesi családbói. Máramarosszigeten éretts'égizett, azután kitanula iparát atyja mellett. 1930-ban önálló mester lett és> megalapította villanyerőre berendezett husipari vállalatát. Hat alkalmazottja van. Községi képviselő, a magyar nemzeti tanács alapitó elnöke., a nenazetőrség főparancsnoka és mint ilyen, biztosította' a község nyugalmát. A magyar kulturegylet elnöke, a Magy. Bányászegyesület helyi diszelnöke. A magszállá

3 alatt a magyar színészet mecenáša volt. Neje Török Klára, gyermekei: Ferenc, László, Klára és Erzsébet, Brém József mézeskalácsos m., Szolyva. 1895-ben Sely ében született. Munkácson tanulta iparát, ott és Bártfán volt segéd, 1922-ben önállósította magát. A világháborúban az oros'z, román és olasiz fronton harcolt, olasz fogságba esett. Kis ez. v. é.-et és Kcsk-t kapott. Volt községi képviselő. Felesége: Schláger Ilona. Bródi Mihály áll. iskolai "igazgató, Kockas'zállás. 1908-ban született Nagyszöllősön. A képzőt Munkácson végezte 1929-ben. Pedagógiai működését Polonán kezdte, azután Galamboson, Királyfiszálláson, Zajgón tanitott. 1933-ban lett a négy tanerős kockaszállási áll. elemi iskola igazgatója. Az iskgla tanulóinak száma legutóbb 213 volt. Felesége Chovály ' Piroska oki. tanitónő, aki 1933 óta a kockaszállási iskolában működik. Gyermekeik: István és Katalin. la. Bucsuházy Károly gazdálkodó, Bucsuháza. Itt született 1869-ben ősi nemesi családbói. 1914 óta önálló gazda, mai birtoka 14 k. hold. 1916—18-ban katonai szolgálatot teljesített és mint szakaszvezető szerelt le. Községi képviselő, ref. gondnok, hét éven át viselte a birói tisztet. Neje Bucsuházy Livia, gyermekei: Sándor és Gizella. Ifj. Bucsuházy Károly gazdálkodó, 1. biró, Bucsuháza. Itt született 1907-ben ősi nemesi törzsből. Négy középiskolát végzett, azután szülei mellett gazdálkodott. 1932-ben lett önálló gazda, mai birtoka 40 k. hold. Az Egy Magyar Párt helyi elnöke, 1938-ban a község első birájává választották. Bátyja, József hősi halált halt a világháborúban. Buúa János molnár m., darálómalmos

1, Bacsfa. 1902-ben született Bánkeszin. Iskolázása után kitanulta a malomipart, mint sgeéd több helyen praktizált. 1930-ban létesítette Bacsfán a darálómalmát. Napi teljesítménye 15 mm. Neje Hudecz Veronika, gyermekei: Károly és' József. Buday József asztalos m., Magyardiószeg. Itt született 1897-ben ősi nemesi családból. Kitanulva iparát, mint segéd praktizált. A világháborúban az orosz fronton küzdött és egyszer légnyomást szenvedett. Mint. 30 százalékos rokkant szerelt le. 1919-ben önálló mester lett. Temetkezési vállalata és koporsóraktára is> van. A M. N. P.-nak lelkes támogatója volt. Neje Szuszkó Julia, gyermekei: Ilona, Ferenc, Julianna, József, Rozália és Piroska. Bugár Béla hentes és mészáros m., Nemesabony. 1902-ben született Felsővámoson. Iparát Dunaszerdahelyen tanulta ki, azután mint segéd dolgozott.