Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Szepesség.Késmérktól Dukláig

Zsigmond uralkodásának utolsóelőtti évéig marad Sáros koronabirtok. Ekkor a kiráTy Perényi Imrefőppharnokrrlestemek zálogosítja ef. Ugyanannak a Perényinek, kinek neve a tizenhárom szepesi város zálogelvelén is mint egyik tanu szerepel és aki mint a császár-király által

1 alapított sárkányrend tulajdonosa, akkoriban egyike az ország legtekintélyesebb főurainak. Ám a zálogbaadás nem tetszik a megyei nemességnek. Tartanak az erőszakos, zsarnoki hajlamú főúr hatalmától. Ezért a vár akkori

1 kapitányai: sóvári Soós István és György a saját zsebükből fizetik viszsza a zálogösszeget, a királyi stafétok pedig hasztalan hozzák Zsigmond, majd' Albert király szigorú parancsait, Perényi Imrét nem engedik a várba. Két év múlva változik a helyzet. Albert király özvegye, Erzsébet királyné, az utószülött László érdekében nemcsák

1 a koronát raboltatja; el a visegrádi várból, de az országba hívja G iskra cseh rabló;it is, kik elfoglalván a sárosi várat, abból húsz évig tartják rettegésben a környéket. 1461-ben Mátyás seregei űzik ki falai közül a csőcselékhadat. Ekkor a Perényiek újra előállnak igényükkel. És Mátyás enged

1 a kérelemnek. III. Perényi István királyi főasztalnokmester részére kiállítja a dbnációs levelet, de ezzel a sárosiak cseberbői-vederbe kerülnjsk, mert Perényi István hatalmaskodásban, zsarolásban, rablásban, semmivel sémi alábbvaló, mint Giskra martaíócai. A hatalom fejébe száll. Elfelejtkezik a királynak tett hűségesküjéről. 1471-ben maga is beáll az összeesküvők' közé, ki< az erőskezű Mátyás trónfosztásával, Kázmér lengyel (királyt akarják trónra ültetni. De a puccs nem sikerül. Az összeesküvők, mint hűtlenségben marasztaltak, elvesztik birtokaikat. Perényit Mátyás jeles hadvezére: Lábatlan András söpri ki a várból, mely mint uratlan birtok előbb a koronára száll, majd' Korvin Jánosé lesz, de csak kevés időre, mert amint behunyja szemét a nagy király és úrrá lesz újfa a zavar, a Perényiek ismét kinyújtják kezüket a sárosi birtok felé és a gyámoltalan, könnyen befolyásolható Ulászlótól megszerzik rá a dönáeiót. Mohács után a számító Perényiek, névszerint V. Péter koronapr, ahogy az érdeke hozza, minden alkalommal megszegi esküjét. Ma János-párti. Holnap, elárulva azt, már Ferdinándra esküszik. Aztán ismét Jánost vallja urának. Igazi tipúsa a XVI. század erkölcsileg züllött főurainak. Mint a János-párt egyik legtekintélyesebb tagja, ő megy követségbe Krakkóba, hogy Izabellát megkérje ura számára. Ám alig hunyja be ez a szemét, még ef sem temetik, mikor már Ferdinándnak; iáján Ija föl »hű« szolgálatait. És jellemző a korra, Ferdinánd nemcsak elfogadja azt, hanem a kilátásba helyezett hűség előlegezett jutalmául, kancellárjává teszi. Végre is beteljesedik' rajta a kútra járó korsó sorsa. A hatalomért való tülekedésében a korona felé próbálja kinyújtani kezét. összepaktáí a törökkel. Ennek segélyével számítja megszerezni a trónt. Ferdinánd' király azonban rajtaüt, 1.542-'ben elfogatja, börtönbe vetteti és ott gyötörteti 1548-ban bekövetkezett haláláig. A XVII. század elején zálog címén Rákóczy Zsigmond szerzi meg, A vár szűk és sötét szobái azonban már nem felelnek meg a kor jigér nyének. Zsigmond urnák sem. Ezért a vár egyes bástyáinak, tornyainak megerősítésével egyidejűleg a vár tövében épített kényelmes kastélyt,. — 458 — 30