Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

•években tábori csendőr volt. Mint őr­mester szerelt le. Dicsérő oklevelet és ezüstérmet kapott. Községi közgyám. A cseh megszállás alatt is magyaré rzelmü 'volt és a Ruténföldre bevonuló had­sereget mindenben támogatta. Neje: La­ver Anna, gyermekei: Ilona, Anna, — György,. Mária, Erzsébet, Mihály és Irén. Papp György gazdálkodó, I. biró, Középapsa. Itt született 1896-ban. 14 hol­don önállóan gazdálkodik. Résztvett a világháborúban, mint őrvezető az orosz és olasz fronton küzdött, egyszer meg­sebesült. Kitüntetései: kisezüst és bronz v. é, Kcsk. A megszállás alatt hosszabb ideig a magyar párt elnöke volt. 1939 márciusában a magyar katonai közigaz­gatás a község I. birájává nevezte ki. Neje Dán Mária, gyermekei: Anna, Ilo­na, Ágnes és György. Papp István kereskedő, Nagymagyar. 1896-ban született- Vásáruton régi nemesi törzsből. Középiskolába járt Budapes­ten, azután a keresk. pályára lépett. 1922-ben a nagymagyari fogyasztási szö­vetkezet üzletvezetője lett, 1935-ben pe­dig önállósította magát. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton harcolt, öt és fél évig hadifogságban sínylődött. Az egyháztanács, az iskolaszék és a M. N. P. tagja. Neje nemes Csenkey Mária, gyermekei: Mária és Zoltán. Papp József kereskedő Nagymagyar. 1910-ben született Dunamocspn régi ne­mesi családból, barsi előnévvel. Komá­romban végezte a középiskolát, azután a keresk .pályára lépett, mint segéd Ko­máromban, Érsekújváron és Pozsony­ban működött. 1933—38-ig Fogy. Szö­vetkezeti üzletvezető volt. 1938-ban ala­pította mai üzletét. A M. N. P. és a Baross- Szövetség tagja. 1934—38-ig a felsőgelléri Szemke-csoport tigyv. alel­nöke volt, 1^38 óta az országos választ­mány tagja. A helyi ref. ifj. egyesület ügyv. alelnöke. Neje- Kürthy Emma, — gyermekei: Sári és Erzsébet. 1 Papp Mihály ácsmester, Volóc. 1902­ben született Tiszaujhelyen. Iparát aty­ja ácsüzemében tanulta ki. Mint segéd több állami épületen dolgozott és részt­vett a nagyszőlíősi fahid építésében is. 1931-ben önállósította magát Volócon. Számos közmünkát végzett. A Latorica R. T. állandó szakmunka- vezetője; Neje Szelesman Ilona, gyermekei: Ilo­na, Mária és Mihály. Papp M klós közs. biró, gazdálko­dó, Berezna. 1897-ben Bereznán szüle­tett, a család gazdaságában kezdte, meg működését. 1915-ben hadbavonult, az olasz és orosz fronton harcolt, négyszer megsebesült. Nagy- és kisezüst v. é. és Kcsk kitüntetést kapott. 1919 óta ön­álló gazda. 1918 óta vesz részt a köz­ség vezetésében. A község bírája, 20 éven keresztül az úrbéresek e 1aöke, a g; kat. egyház volt kurátora. Neje Tegze Zsófia. Gyermekei: László és Mária. Papp-Szabó Ignác molnár m. és gaz­dálkodó, Bilke. Itt született 1882-ben. Előbb atyja, néhai Antal mellett dol­gozott, majd önálló lett és átvette mal­mát is. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült. Gyermekei: Katalili és Rozália. nabytidvarnoki Paraszthy Ferenc volt törvényszékei biró, Kispaka. 1870-ben szü­letett ősinemesi családból Nagyudvarno­kon. Tanulmányai végeztével az igazság­szolgáltatás terén működött. Aljegyző volt Szegeden, majd törvényszéki bi­ró Temesváron. 1912-ben elhunyt, Kis­pakán helyezték örök nyugalomra. Öz­vegye Pósfay Cecilia, aki néhai P- Jó­zsef földbirtokos leánya. Parászka György áll. tanító, Felsősá­rod. 1912-ben született Forcsikán. A képzőt Ungváron végezte, 1936-baü ka­pott oklevelet. A felsősárodi áll. isko­lában 1939 ee'c ő'i működik. Neje Czinkó Olga, gyermekei: Igor, és György-János. Parlük Ferenc kovácsmester, Dombó. Itt született 188i-ben. Mesterségét atyja mellett tanulta ki. 1907-ben lett önálló, üzemét szüleitől örökölte. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küz­dött. Felesége Badzay Róza, gyermekei: Mária, Lola és Ferenc. Paskus Sándor vegyészeti gyáros, Du­naszerdahely. Itt született 1908-ban. Kö­zépiskolát végzett Pozsonyban, azután földbérlő lett, de később a csehek el­vették tőle a bérletét. 1928-ban alapí­ttatta vegyészeti gyárát, amely főként bőrkonzerváló szereket gyárt. Elődei — 1790-ben telepedtek le Dunaszerdaehley, ahová Debrecenből jöttek. Családja 42 hold földet adományozott a vitézi szék­nek. Paszulyka Péter gazdálkodó, köz­ségi biró, Zárnya. 1890-ben szüle­tett Lukován. Tényleges katonai szolgá­— 143 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom