Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

lata után 1913-ban kivándorolt Amerikába és 1920-ban tért vissza. Azóta önálló gazda 8 hold birtokkal. Volt al1 biró és- esküdt. Kárpátalja felszabadítása után községi biróvá nevezték ki. Neje Boiskó Mária, gyermekei: Mária, László, János, György és MihályPaszulyka Péter ny. tanitó, Felsőveresmart. 1859-ben született Lukován. A képzőt L

:ngváron végezte 1880-ban. Két évig nevelő volt Gorondon Horváth Károly képviselő családjánál, azután Felsőveresmarton lett tanitó, ahol 42 évi áldásos működés után 1924-ben nyugalomba vonult. A magyar nyelv eredményes tanításáért is elismerésben részesült. A' megszállás idegén magyartága miatt megfigyelés alatt állott. Neje Bihun Anna, gyermekeii: Anna oki. tanítónő, Ilona és Pál gazdálkodó. Patassy István kereskedő, községi biró, Balázsfa. 1890-ben született Balonyban ősi nemesi családból. Fiatal korában földmüveléssel foglalkozott. 1926-ban lett önálló kereskedő. Egy 500 holdas birtok zárgondnoka. 1932 óta viseli a birói tisztet. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton küzdött és évekig orosz hadifogságban sinylődött. Neje Antal Zsófia, gyermekei:' Imre és Zoltán. Sógora, Antal Ferenc hősi halált halt. Id. Patassy János gazdálkodó, Albár. Itt született 1884-ben régi nemesi törzsből. »191

1 óta önálló gazda, birtoka 25 hold. 1916-ban hadbavonult, de később felmentették. Községi esküdt, a rk. egyház gondnoka. Neje Berecz Viktória, gyermekei: Margit, Erzsébet, Hermina és Mariska. Özv. Patassy Móricné sz. Csomor Mária gazdálkodó, Balony. Néhai férje Balonyban született 1879-ben régi nemesi családból. Iskolázása után szülei mellett gazdálkodott, majd hét évig Amerikában, Buffalóban dolgozott. Visszatérve, a budapesti áll. gépgyárba került. Innen voinult a vi'ágháborüba és 1917-ig az orosz fronton harcolt. Ezután a Máv északi főműhelyében kapott alkalmazást. Később hazament szülőfalujába és 25 k. holdas birtokán gazdálkodott 1929-ben bekövetkezett haláláig. Községi képviselő és a M. P. tagja volt. Gyermekei: Arpád, János, Mária, és Elek. Patassy János kereskedő, Alsónyá~t rasd. Itt született 1889-ben régi nemesi' családból. Fiatal korában kitanulta a kovácsipart, a gróf Pálffy-uradalomban dolgozott, majd tíz éven át önálló ko^ vácsmester volt. Mint tizedes végigküzdotte a viilágháborut ^z orosz fronton, egyszer megsebesült. A Kcsk tu'ajdono a-. 1939-ben vegyeskereskedést létesített. — Községi képviselő, a M. N. P. tagja. Neje: Gaál Agnes', fia: Lajos, Bátyja, PNándor hősi halált halt. nemes Patkós Sándor birtokos, Szentmihályur. Itt született 1890-ben. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton harcolt. iq22-ben 5 (és fél holdon kezdte el az önálló gazdálkodást, mai birtoka 15 k. hold. Régi híve a,magyar pártnak' és e miatt sok kellemetlenségben volt része a cseh uralom alatt. H. biró. Neje Fekecs Mária, gyermekei: Sándor, Lajos, Erzsébet és Mária, öccse, PZsigmond 1914-ben hősi halált halt. Patocs Jenő szűcsmester és gazdálkodó, Somorja. Itt született 1891-ben régi nemesi törzsből. Iskolázása után kitanulta a szücsipart Somorján, mint segéd Budapesten dolgozott, ig22-ben megalapította önálló üzemét. 40 holdas gazdasága is van. Mint tizedes végigküzaötte a világháborút az orosz és olasz, fronton. A bronz v. é. és Kcsk tulajdonosa. Községi képviselő; evang. presbiter, több testület és egyesület tagja. A M. N. P.-nak a megszállás alatt is tagja volt. Neje Hirschler Zsuzsanna,, gyermekei: Lujza, Aranka és Edit. PauĽk Jenő kéményseprő m., ökörmező. 1897-ben született Zsakán. Mesterségében 1914-ben szabadult fel. Mint segéd Munkácson dolgozott. ig2c-ban lett az ökörmezői járás kéményseprőmeste~ re. A megszálláskor Balassagyarmaton küzdött a csehek ellen és e miatt később sok üldözésben volt része. Fele1 sége Leszó Irma, kilenc gyermeke vanIfj. Paulik ödön vendéglős

1, TaracközIgi2-ben született Dombon. Iskolázása után kitanulta a szücsipart, majd ű. husipart. Apja mészáros és hentes üzemében működött, majd 1939-ben önálló vendéglős lett Taracközön. Trafikengedélyt is kapott. Öt alkalmazottja van. A cseh uralom alatt hazafias magatartást tanúsított. Atyja, id. P. ödön frontharcos volt a világháborúban és egyszer megsebesült. Paulik Adolf áll. tanitó, KockaszáU lás. Itt született 1909-ben. A képzőt Munkácson végezte 1931-ben. 1936-ban — 144 —