Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

ti ég y tanerős elemi iskola ig. tanitója iett. Neje Keményessy Erzsébet, egy, .gyermeke van: Tamara. Leviczky István ny. áll. tanitó, Be­regszentmiklós. Itt született 1863-ban. A képzőt Ungváron végezte. Működési he­lyei.: Nagymihály, Felsőgereben, Bereg­sziklás, Beregforrás, Szarvasháza, Kis­ábránka, Felsőszinevér és Beregszent­miklös. Harminchét szolgálati évvel in­nen vonult nyugalomba. Jó magyar em­ber. Neje Máthé Irén, gyermekei: Mik­lós város itisztviselő. Cirill áll. tani­tó, Juha és Ilona (férjezettek). Leviczky Miklós városi jegyző, Mun­kács. 1895-ben született Felsőgereben­ben. A középiskolát Munkácson és Eger­ben, a közig, tanfolyamot Ungváron ,vé­.gezte. 1922-ben lépett Munkács város szolgálatába, 1939 áprilisában aljegyzői ranggal az ill. ügyosztály vezetője lett. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt és egyszer megsebesült. Mint önk. tizedes szerelt le. Neje Szil­vássy Hedvig. Levitusz Dezső magánzó, Galánta. Itt született 1899-ben. Iskolázása után a teútilkereskedelmi pályán működött aty­ja üzletében. 1927-től sógora, Rosenthal Mór üzletében tevékenykedett. Jelenleg mint magánzó él özvegy édesanyja mel­lett. Lénárt Dániel birtokos, Kismánya. Itt született 1873-ban régi nemesi család­ból. Harminc esztendős korában lett •önálló gazda 20 holdon, mai birtoka 40 hold. A világháborúban 52 hónapon át az •orosz fronton küzdött. A Kcsk tulajdo­nosa.. A Magyar Nemzeti Pártnak meg­alakulása óta tagja. Felesége Csizmadia Liclia. Neveltfia: János, 1939-ben tragi­kus módon elhunyt 30 éves korában. Sógora Csizmadia János 1918-ban hősi halált halt. Lénárth János gazdálkodó, községj, biró, P.-Vezekény. Itt született 1895-ben. Fiatal korában szülei gazdaságában dol­gozott. 1917—18-ban a román fronton küzdött. 1928 óta önálló gazda, birtoka 48 hold. Állattenyésztéssel is foglalkozik. Édesapja 18 éven át elnöke volt a ma­gyar pártnak. Ö maga 1931 óta vesz részt a község vezetésében. 1938 óta községi biró a rk. egyháztanács tag­ja. Nevéhez fűződik a község villamo­sítása. Neje Horváth Hermin. Lichtenstein Jakab szeszgyárvezető, Erdőhátkarcsa. 1896-ban született Ber­talanfalván. Tanulmányait Liptószentmik­lóson végezte, azután a nagykázméri, ura­dalomban kitanulta a szeszgyárvezetést. 1919-től kezdve 'vezeti a helyi 1szeszgyá­rat. Részïvett a világháborúban és 1916 — 1918-ban az orosz fronton küzdött. A megszállás alatt magyar érzésű volt. Neje Lichtenstein Kornélia, gyermekei: Vali és Éva. Sógorai: Lichtenstein Gyula és Fried Móric hősi halált haltak. Lichtenstein Lipót üveg- és porcellán­kereskedő, Somorja. Itt született 1888­ban. Iskolázása után a keresk. pályá­ra ment, mint segéd Komáromban mű­ködött. 1913-ban alapitotta mai üzleté. A világháborúban az orosz fronton küz­dött és három évi hadifogságot szen­vedett. Neje Fuchs Regina, gyermekei: Jenő, Berta, Ernő és Edit. Lichíenstein Salamon kereskedő, — Klastromalja. Itt született 1894-ben. 1922­óta önálló kereskedő, korcsmája is van. 1916—18-ban az orosz fronton küzdött. Neje Bemer Mari ska, 9 fia ' é's 1 leánya van. Liebermann Menyhért szatócs, Rakasz. 1905-ben született Iloncán. Apja mellett tanulta ki keresk. szakmáját. 1927-ben Iloncán, 1929-ben pedig Rákászon ön­állósította magát. A cseh éra alatt ma­gyar érzése miatt két hónapi elzárásra Ítélték, az ukránok pedig internálni a­karták. Neje Eisner Margit, gyermekei: Sári, Frida, Berta, Pepi, Jolán és Ella. Lieber M. Dávid kereskedő., ökör­mező. 1872-ben született Alsóapsán. Ön­álló kereskedő, Felesége: Godinger Sá­ri, gyermekei: Etel, Málvin és Rózsi. Fia, Izrael hősi halált halt a világhábo­rúban. Lieber Salamon kereskedő, Majdán­ka. 1879-ben született Tarujfalun. 1904 óta önállóan vezeti vegyeskereskedését. Régebben 35 éven át a község hely. birája volt. Felesége Jakubovics Dóra, gyermekei: Ignác, Szerén, ErnŐ, Aran­ka, Mátyás, Lipót, Dávid és Regina. Lípej Péíer vendéglős és gazdálkodó, Ökörmező. Itt született 1902-ben. Fiatal korában szülei mellett gazdálkodott. — I924—27-ben Franciaországban a Renault autógyárban dolgozott mint szerelő szak­munkás. Hazatérve autófuvarozással fog­lalkozott 1928-ig. Ekkor önálló gazda lett 5 holdon. Magyar érzelmei miatt^ül­dözték a csehek. 1939 áprilisában ve«.­— 115 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom