Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

» déglőt nyitott. Neje: Stec Anna, gyer­mekei: Orsolya, Magda és Sándor. Lizák György kovács- m., Lohó. Itt született 1909-ben. Iskolázása után ki­tanulta az iparát és 1 1935 óta a község kovácsa. Neje Bumbák Anna, gyerme­kei: Miklós és Anna. Lizák László áll. igazgató-tanitó, — Szolyva. 1884-ben született Oroszpucso­ván. A képzőt Ungváron végezte 1904­ben. 9 évig gkat .felekezeti tanitó volt Beregsárréten, azután 4 évig áll. tanitó Abránkán, három évig Alsóvereckén. — 1920-ban helyezték át Szolyvára és az­óta vezeti a 22 tanerős elemi iskolát. 1917-ben nevezték ki igazgatóvá. A Zor­ja-szövetkezet elnöke, községi képvise­lő. Neje Berecz Mária, gyermekei: Ist­ván rahói j bíró, Viiktor Hangya-üzletve­zető, Tibor volóci tanitó és Erzsébet sztrojnai tanitónő. Logojda Lászlói gazdálkodó, Csapolc. Itt született 1904-ben. Szüleinek kis földjén gazdálkodik. A csehek alatt ka­tonai szolgálatot teljesített és mint őrve­zető szerelt le. A ruténföld visszacsato­lása után biróvá nevezték ki. Neje Po­duchanics Anna, gyermekei: Miklós és Mari. Loja Mihály kisbirtokos, Ignéc. Itt született 1896-ban. Saját gazdasága van. 1916-ban hadbavonult, az orosz fronton harcolt és egyszer megsebesült. A cseh uralom alatt magyar érzése miatt sok kellemetlensége volt. Községi mezőbi­ró és halottkém. Neje Glegovics Anna, gyermekei: Julis, Mihály és Mari. Lolin János községi bíró, Lozánka. Itt született 1875-ben. ónálló gazda 6 hold birtokkal. Hat évvel ezelőtt választot­ták meg biróvá. A világháborúban mint tábori csendőr teljesített szolgálatot. Ne­je Cendre Cili, gyermekei: Mihály, Já­nos, Miklós, László, Mari, Anna, Karo­lina és Cili. Lomága Miliályné sz. Scsovniczky An­na, áll. ig. tanító özvegye, Zugó—Hukli­va. Férje 1870-ben született Bródon, Ga­Iiciában. 1890-ben osztálytanító lett Kis­szolyván. Itt 32 évig működött, azután 8 évig Zugón volt ig. tanitó. Évtizede­ken át nemcsak a gyermekek nevelője, hanem a felnőttek szellemi vezetője is volt. 1939-ben hunyt el. Kilenc élő gyer­mekük van: Erzsike, Mariska, Irénke, Ilonka, Emmuska, Juliska, Margitka, Jó­zsef és Miklós. Lorentz Jenő áll. erdőfelügyelő, Ti­szafejéregyháza. 1863-ban szül. Lőcsért) régi porosz nemesi családból. Selmec­bányán elvégezte az erdészeti akadé^ miát, azután áll. erdőgyakornok lett Ungváron. A Tátrában főerdész volt, majd Máramarosszigetre került mint fel­ügyelő. Innen Dévára helyezték, ahol' 1902-ben meghalt. Özvegye fejérfalvv Czipla Jolán, néhai Cz. Zsigmond tör­vényszéki tanácselnök, volt országgy. képviselő leánya. Gyermekei: Nóra, (öz­vegy székelyudvarhelyi dr. Szenti Já­nosné) és vitéz dr. Lőrinczi Béla­Az özvegy másodszor bikafalvi Máthé Lajos budapesti orvoshoz ment férjhez. Máthé dr. 1917-ben hősi halált halt a. harctéren szerzett betegségében. EbboF a házasságból egy gyermek született: Anikó, aki Solanowski Konrádnak, a Kalotaszegi Erdőipari RT., jósikafalvi üzemének vezetője volt. Magyarsága mi­att elmozdították állásától és jelenleg: a család ősi birtokán gazdálkodik. Losonczy Lajos iskolaigazgató, Sik­abony. Régi nemesi családból 1896­ban szül. Pozsonyban. A képzőt Mo­dorban végezte. 1914-ben. Pedagógiai, működését Feke eviz - pusztán kezdte. 1919-ben került a sikabonyi községi iskolához. 1924-ben nevezték ki igazga­tóvá. Tűzoltóparancsnok, községi könyv­táros. A tűzoltó szaklapok cikkírója; Neje Kovács Anna, gyermekei: Jó­zsef, Lajos és Béla. Lőke Sándor ny. járási erdész, Ilosva-­1875-ben szül. Bilkén. Apja, néhai L. Károly timár m. volt. Fiatalkorában ipari pályára lépett, majd katonáskodása' után elvégezte az erdészeti szakiskolát és' 33 éven át, mint Járási erdész műkö­dött. A háború alatt kisegítő csendőr volt. A megszállás alatt is lelkes ma­gyar maradt. Neje Gacsályi Vilma, gyer­mekei: Sándor erdész, Vilma, József, István, Margit férj. Gloger Vilmosnó-' és Ilona férj. Orbán Sándorné­Lőrincz Alajos szabómester, AIsó­nyárasd. Itt szül. 1907-ben. Győrben tanulta ki a mesterségét, mint segéd Érsekújváron dolgozott. 1932-ben önál­lósította magát. Az ipartestület és a Baross Szövetség tagja. Neje nemes» Mikóczy Teréz, fia: Alajos. Édesapja L Vendel frontharcos volt. Lőrincz Gyula mozitulajdonos, Galán­ta. 1900-ban szül. Miskolcon. Iskolá— — 116 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom