Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Nagypaka. 193,9-ben alakult, 100 tag­ja van 1000 drb. 6 pengős 1 részjeggyel. Az OMTK kötelékébe tartozik. A föld­művelési minisztérium anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti. Elnöke: Schusz­ter Béla földbérlő, ügyv. igazgató: Szél­lé Kálmán ig. tani' ó. Somorjai Protestáns Nőegylet. Néhai űr. Halmy Béla evang. lelkész alapí­totta 1912-ben. Jelenleg kb. 100 tagja van. Évente 800 "P. segélyt oszt ki ag­.goknak, gyermekeknek és szegényeknek. Jótékony célra előadásokat és teadél­utánokat szokott rendezni. Elnöke: özv. dr. Röck Ernőné, aki megalakulás 1 óta vezeti az egyletet. Soós Ferenc gazdálkodó, Nagybodak­Itt s !zül. 1900-ban. Szülei gazdaságá­ban nőtt fel, 1930-ban lett önálló gazda, mai birtoka 20 m. hold. 1918-ban az •-olasz fronton harcolt és egy évnél tovább olasz hadifogságban volt. ;A Magyar Párt tagja. Neje: Simon Juliska, leánya: Ilona. Soós László gazdálkodó, Nagybodak­Itt szül. 1901-ben. Önálló gazda 45 m. hold birtokkal. A cseh uralom alatt magyar érzelmei miatt egy izben letar­tóztatták. A Magyar Párt, a rk. egy­háztanács tagja. Felesége: Bartalos Ró­za, gyermekei: József és László. Só­gora: Bartalos Béla hősi halált halt. Soós Nándor hajós, Süly. 1899-ben szül. Nagyhodakon. Fiatal korában szü­lei mellett gazdálkodott. 1931—39-ig a cseh hajózásnál működött, 1939-ben a Bajor Lloyd kötelékébe lépett. A vi­lágháborúban katonai szolgálatot telje­sített. Neje: Lengyel Mária, gyermekei: László és Ilonka. Testvérbátyja, Gás­pár hősi halált halt. Spák Lajos villanyszerelő m., Akna­szaltina. Itt szül. 1888-ban. Kitanulva iparát, Budapesten elvégezte a techno­lógiát is. 1918-ban Máramarosszigeten, 1928-ban pedig Aknas'zlatxnán önállósí­totta magát. Jelenleg a sóbánya villa­mos osztályán működik. 1914—1917-ig az -orosz fronton küzdött, azután felmen­tették. A Magyar Párt és a nemzetőr­ség tagja volt 1920 óta. Hazafias maga­tartása miatt 1938-ban el kellett me­nekülnie. Neje: Bacsó Róza, Spenik János gazdálkodó, Sztrabicsó­t87 5-ben szül. Mezőterebesen. 1910 óta önálló gazda, birtoka 15 hold, 13 darab marhája van. Résztvett a világháború­ban, az orosz fronton harcolt, Kcsk.-t kapott. Hely. községi bíró. Neje: Ker­csa Ilona, gyermekei: János, Anna és György. Veje: Soroka Mihály is front­harcos volt és kisezüst v. é.-mel tün­tették ki. Soós Mihály földbirtokos, Csallóköz­kürt-Felsősziget. 1876-ban szül. Felső­szeliben régi nemesi családból. Először szülőfalujában lett önálló gazda 1902­ben. 1912 óta felesége birtokán gaz­dálkodik Csallóközkürtön. A birtok 103 holdas. Végigküzdötte a (^világháborút az orosz és román fronton. A Kcsk. tulajdonosa. A MNP. vtagja. Magyar érzése miatt a csehek a fiait üldöz­ték, Mihály fiát becsukták és később el kellett menekülnie, mert halállal fe­nyegették. Neje: nerres Baán Eszter, gyermekei; Lajos, Mihály dr. állator­vos, Ferenc, István, Elza férj. Kostka Ar pádné és Eszter. Spiegel Ábrahám, malomtulajdonos, Nagylucska. Itt szül. Ci868-ban. 1922­ben létesítette jelenlegi malmát, mely naponként 3c mm. tengerit őröl. Részt­vett a világháborúban, az olasz fron­ton harcolt. Első felesége: Moskovics Zseni 1908-ban meghalt, második neje: Stern Cili. Fiai: Móric, Sándor, Vil­mos és Lajos vezetik a malmot. Spiegel Herman kereskedő, Nagycso­nvova. Itt szül. 1880-ban. Elődei szá­zadokkal ezelőtt telepedtek le itt. A világháborúban az olasz fronton küz­dött és egyszer megsebesült. Önálló ke­reskedő. Felesége: Liebermann Dóra, öt gyermeke van. Özv. Spiegel fzsákré sz. Friedmann Háni korcsmáros és kereskedő, Bárcl­háza. 1882-ben született, családja már 1700-ban adót fizetett a községben. Fér­je, aki frontharcos volt, 1926-ban halt meg és azóta az özvegy vezeti az üz­letet. Gyermekei: Mendel, Simon, Áron, Herman, Dezső, Mariska, Etel és Sze­rén. Spiegel József vendéglős és gazdál­kodó, Ilosva. 1886-ban szül. Nagycso­nyován. Családja már az 1700-as évek­ben telepedett le Ugocsamegyében. Is­kolázása után 1902-ben Amerikába ván­dorolt és ott hat évig mint vasutas, majd mint vendéglős működött. 1909-ben meg­alapította Ilosván mai vendéglőjét, mely­nek nagytermében szinielőadásokat és mozielőadásokat szoktak tartani. 29 éven — 174 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom