Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Községi adattár
a vasúti megálló pénztárosa is volt1915—18-ban a tábori csendőrségnél teljesített szolgálatot és mint 8o0/ 0-os rokkant szerelt le. Volt kö^égi képviselő, az .ipartestület ig. tagja és a vendéglős szakosztályban az elnöki lisztet viselte. A megszállás alatt egész családjával jó hzaafi volt és a népszámlálásnál magyarnak vallotta magát. Neje: Berger Rózsi, tizenkét gyermeke van: Mózes, Etel, Ignác, Sámuel, Adolf, Szerén, Lenke, Bernát, Malvin, Helén, Sándor és Ferenc. Spitz József vendéglős, Visk. 1906ban szül. Feketeerdőn. A középiskolát S z at m áron végezte, azután mint talmudista működött. 1936-ban átvette apósa viski üzletét, amely 1890 óta áll fennA megszállás alatt megőrizte magyar hűségét. Felesége: Katz Irén, gyermekei: Klári és Herman. Spitzer Dávid mészáros m., Iza. Itt » szül. 1891-ben. Családja már kétszáz évvel ezelőtt telepedett le itt. Iparát édesapja, néhai S- Sámuel mellett tanulta ki. 1918-ban lett önálló. Tényleges katona iszolgálatában érte a világháború, az orosz fronton küzdött és egyszer megsebesült. A megszállás alatt megőrizte magyarságát. Felesége: Jurfianovics Eszter, 1922-ben vegyeske-eskedést nyitott. Öt gyermekük van. Spitzer Jenő földbirtokos, Nagylég. 1899-ben született Bellatán. Tanulmányait Pozsonyban végezte, 1917-ben hadbavonult és mint főtüzér az olasz fronton küzdött. A bronz v. é. és Kcsk. tulajdonosa. Leszerelése után a családi birtokon gazdálkodott. 1928-ban lett önálló. Mai birtoka 330 k. hold. A MNP. listavezetője volt, a megszállás alatt kitartott magyar hűsége mellett. Neje: Franki Irma, leánya: Veronka. Spitzer Simon volt földbirtokos, Nagylég. 1866-ban szül. Bellatán. Fiatal korában szülei mellett gazdálkodott, majd 'önálló földbirtokos lett roo holdon1936-ban elhunyt. Jó magyar' ember volt. Özvegye Stern Róza, gyermekei: Sándor vállalkozó, Joián, Miksa, (Jenő, Irén, 1 Berta, Manó és Erzsébet. Sponták Emil áll. tanitó, Rakasz. 1905ben szül. Timsoron. Tanitói oklevelét az ungvári képzőben szerezte 1924-ben. 1925-ben tanulmányútat tett Csehországban. Működésének állomásai: Vizköz, -Majdánka, ökörmező, Nagyrákóc, Kiskirva. 1931 óta Rákászon tanit. Felesége: Szcitovszky Margit oki. áll. óvónő, aki 1931 óta Rákászon működik. Srenker Lajos kocsigyártó m., községi biró, Dunaszerdahely. Itt szül. 1870ben. Két gimn. osztályt végzett Vácon, azután kitanulta az iparát. Mint segéd Vácon, Budapesten, Devecserben és Pozsonyban praktizált és 1895-ben önállósította magát. 1910-ben h. biró lett, 1918 óta pedig a községi bírói tisztet viseli. Az ipartestület elnöke. Az ő revéhez fűződik a sportpálya létesítése és 30 k. holdnak házhelyekké való felosztása. A MNP. vezetőségének tagja. Neje: Skóla Teréz, gyermekei: Ilonka, Lajos 1, Teréz, György, Béla és Anna. Irma leánya elhunyt. Stark Herman malomtulajdonos, N; gylucskó. 1887-ben szül. Kovácsfalván. Elemi iskola után talmudot tanult. 1910— n-ben kereskedelmi tanfolyamot végzett Pozsonyban. 1913-ban vette át jelenlegi malmát. 1931-ben letette a stabil és félstabil gépekről a vizsgát és azóta nem tart gépészt. Felesége: Davidovics Háni, gyermekei: Miklós 1, Lajos, Margit, Aranka, Ilonka és Ernő. Két idősebb fia a malom vezetésében segédkezik. Stark Sándor ny. evang. igazgatókántortanitó, Alsószeli. 1885-ben (szül. Stószon. A képzőt Eperjesen végezte. Pedagógiai működését 1903-ban kezdte el és 1937-ben vonult nyugalomba. Szövetkezeti téren szerzett érdemeiért miniszteri elismerésben részesült. A helyi evang. Kulturszövetkezet pénztárnoka, számos magyar színielőadást rendezett. A Fogy r. Szövetkezetnek 23 éven át ügyv. igazgatója, végül elnöke volt. A Hitelszövetkezet egyik alapitója és jelenleg a fel. biz. elnöke. Az Ev. Kultur-kör dalárdájának vezetője stb. Neje: Lux Irma, gyermekei: Sándor, Margit és Aranka. Starmann Ilona m. kir. postamesternő, Talaborfalu. Tótprónán született. Tanulmányait Bártfán végezte, azután tanítónői oklevelet szerzett Kassán. 1921-ben telt postamesteri vizsgát. 1918 óta működik mint postamesternő Talabérfalun. Megőrizte magyar hűségét. "Édesapja, néhai S- Alajos iparosmester volt, Stautier Izidor ékszerész és órás m„ Nagybocskó- 1897-ben szül. Visóbisztrán régi máramarosi családból. Iskolázása után kitanulta az órásipart, mint segéd — 175 —