Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Plakinger Magdolna, gyermekei: Pál, Mária, Margit és Teréz. Reisenbiichler József vendéglős, szál­lótulajdonos-, Királymező. Itt született ígi x-ben. Szülei mellett tanulta ki szak­máját. 1936-ban lett önálló. Szállodája 8 szobás. Felesége Korcová Mária, — gyermekei: Béla és Pista. Renais Ferenc gazdálkodó, Vága. Itt született 1897-ben. 1927 óta önálló gaz­da 12 hold birtokkal. Résztvett a vi­lágháborúban, az olasz és orosz fronton harcolt és 22 hónapos orosz hadifogsá­got szenvedett. A nemzeti hadseregben is szolgált. Volt községi rendőr, majd községi képviselő, 1938 óta községi pénz­táros. A M. N. P. alapító tagja, a Hi­telszövetkezet és az Úrbéresek elnöke, hatósági husvizsgáló. Neje Kubányi Te­réz, gyermekei: Feienc, Ernő és Má­ria-Ibolya. Reöíhy János gkat. lelkész, Bánya­falu—Szuszkó. 1890-ben született Vezér­szálláson. A középiskolát Ungváron és Munkácson, a teológiát Ungváron vé­gezte 1914-ben. 1917-ben szentelték pap­pá. Alsókálinfalván kezdte el pályáját, majd Kökényesen mint káplán, azután Ujbárdon és Serbócon mint adminiszt­rátor működött. 1930 óta a szuszkói egy­ház lelkésze. Felesége Szluk Mária, —­gyermekei: Miklós, Gergely . Pál, Já­nos, András, Jenő és Éva. Reseíár Mihály községi biró, Cser­lenő. Itt született 1881-ben. Résztve-t a világháborúban, az orosz és román fron­ton küzdött őrmes'.eá langban, 18 hó­napig tiszti oktató is volt Eperjesen. Önállóan gazdálkodik. A Kárpátalja fel­szabadulása után községi biró lett, amely tisztséget előzően már 7 évig viselte. Neje Sztrám Mari, gyermekei: Anna, Mihály, László, Mari és János. Reviczky Demeter g. kat. lelkész, Verbiás. 1909-ben született Zsukón. A gimnáziumot Munkácson, a teológiát — Ungváron végezte. 1933-ban szentelték pappá. Lelkészi működését Verbiáson kezdte meg. 1939-ben szolgálatot tel­jesített a magyar nemzeti hadseregben. Felesége Suba Szabina, gyermekei: Mag­dolna és Mária. Reviczky György áll. iskolai igaz­gató, Husztköz-. 1912-ben született Isz­kán régi nemesi családból. Atyja, nér­hai R. Gyula útmester volt és részt­vett a világháborúban, ü maga Ung­\ áron végezte- et a vképzőt 1932-ben. 1934 óta tanit Husztközön, azelőtt Ke­lecsényen és Bükköspatakon működött. Még 1934-ben nevezték ki .igazgatóvá. Neje Balázs Rozália, fia: György. revisnyei Reviczky Gyuláné, v ár me gyei útmester Özvegye, Iszka. Néhai fér­je 1867-ben született, a középiskolát Máramarosszigeten végezte, majd az ut­rriesteri vizsga letétele után vármegyei szolgálatba lépett. 46 éven át teljesített utmesteri szolgálatot az ökörmezői járás­ban, 1926-ban nyugdíjazták. Saját bir­tokán minta gazdálkodást folytatott, a­miért miniszteri elismerésben részegült. Mint magyar nemest a csehek folyton üldözték. Hat gyermekük van, akik kö­zül többen tanitói oklevelet .nyertek. Rédler Árpád Imre vendéglős, gaz­dálkodó, Nagylég. 1897-ben született Egyházasgellén. A győri rk. tanítókép­zőben oklevelet kapott 1919-ben, azután édesapja, néhai István József vendéglő­jét vezette, majd önálló hentes 1 és mé­száros m. lett lllésházán. 1934-ben vet­te át nagylégi vendéglőjét. Mint karp. szakaszvezető négy fronton végigküz­dötte a világháborút és a csehek eľen is harcolt. A Kcsk. tulajdonosa. Isko­laszéki tag, a M. N. P. tagja. A hűségeskü megtagadása miatt három hó­napi fogságot szenvedett a csehektől. Rédler János hentes és mészáros m., Nagylég. 1895-ben született Doborgazon. Iparát kitanulva, mint segéd Pozsonyban praktizált. 1914-ben önállósította magát Nagylégen. 1915-ben hadbavonult és az egészségügyi csapatoknál teljesített szol­gálatot az olasz fronton. A Kcsk tulaj­donosa. A M. N. P. tagja. Neje: Biró Etel, gyermekei: Ilona, Katalin és Ist­ván. Réihy Andor Latorica-körerdész, Du­szina. 1897-ben született Alsógerebenben. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton harcolt mint huszárőrmester. Ki­tüntetései: nagyezüst, kisezüst és br. v. é , Kcsk. 1919-ben a gróf Schőnborn­uradalom szolgálatába lépett, majd a Latorica R. T.-hez került. 1934 óta körerdész Duszinán. A magyarság ér­dekében kifejtett tevékenységéért a ma­gyar katonai parancsnokságtól dicsérő oklevelet kapott. Neje Seregély Amália, akinek apja mint gkat. esperes Ame­rikában hunyt el. Gyermekei: Györ­gyi, Oktávia, Teodóra és Nesztor. — 159 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom