Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Községi adattár

Richvalszky Károly malomgépész, Sztrabicsó- 1894-beri született Frigyesfalván. Kassán gépészi oklevelet szer. zett, azután több helyen működött. 1936 óta gépésze Sztrabicsán az Ackermannféle malomnak és fürésztelepnek. A világháborúban hadimunkát végzett. Felesége Zahn Julia, gyermekei: Károly, Mária és Zoltán. Riczkő György körjegyző, Ilonca. — 1900-ban születe'.t Ungdarócon. Ungváron érettségizett, a jegyzői tanfolyamot Pozsonyban végezte. Oklevelét 1928ban kapta. Működésének állomásai: Alsószinevér, Alsókalocsa, Kovácsrét, Ungdaróc, Nagygeőcz és Csap. 1939-ben lett körjegyző Iloncán. A »Magyar a magyarért« szervezet alelnöke. Neje Kilb Etel-Amália, gyermekei: Olga, Gyula, Mária, Géza és Attila. Ríoli Béla gazdálkodó, Uszor.' Itt született 1889-ben. Iskolái elvégzése után atyja mellett tanulta meg a gazdálkodást és 1923-ban lett 9 holddal önálló, amelyet 28 holdra gyarapitott. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Neje Vércse Gizella. Gyermekei: Arpád, Maria, Ella, István és József. Riedermann Chájem malomtulajdonos, kereskedő és szőUőbirtokos, Gombásfalva. 1876-ban született Závodon. 1901ben lett önálló malomtulajdonos'. Korcsmája és füszerüzlete is van trafikkal egybekötve. A cseh uralom alatt üldözésben volt része, mert gyermekeit magyar iskolába járatta. Neje Weisz Róza, tizenegy élő gyermeke van. Egyik leánya Kind Marcel postamester (elesége. Rimaszombat és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja. i92T-beni alakult »Gazdák és iparosok orsz. hitelszövetkezete« cimen, később a szlo-^ vák minisztérium törölte belőle az »országos« jelzőt. A felszabadítás után beolvadt az OKH-ba. Az intézet főként a kisgazdáknak nyújt váltókölcsönt. Tartalékjai meghaladják az alaptőkét a 12,060 pengőt. A Futura bizományosát támogatja. Rimaszombati Konzervgyár RT . 1902-ben alakult. Nagy szolgálatot tesz a termelőknek a selejtes gyümölcs értékesítésével. Idővel kibővült főzelék-, zöldség- és aszalóüzemmel, specializálta magát az erdei termékekre (gomba, áfonya, szamóca, málna.) Az utóbbi cikkben elsőrangú helyet vivott ki. Katonai hus-, főleg gulyáskonzervet is gyárt. Átlag 300 munkásnak ad kenyeret. 1916ban a részvénytöbbséget a Pesti M. Keresk. Bank vállalata, a Magyar Élelmiszeráru Kereskedelmi rt. szerezte meg. E xportja Svájcba és Dániába irányulNyolctagú igazgató tanácsa van. Ringer Mihály ig. tanitó, Alsóbisztra. 1919-ben szül. Ungváron. Az itteni gkat. kántortanító képzőben szerezte meg oklevelét. 1937-ben és még ez évben került az alsóbisztrai iskolához. I939 márciusában igazgató lett. Édesapja, Gyula frontharcos volt. Ripcsánszky László fűrésztelepi vezető, Szajkófalva. Ősei Lengyelországból erednek. Fiatal korában atyja, Péter gazdaságában dolgozott, majd a taracközi és az ökörmezői fűrésztelepeken működött. I935 óta a gyilaljai fűrésztelep vezetője. 1915-ben a lengyel légióval hadbavonult, az olasz és orosz fronton harcolt, két izben megsebesült és mint őrmester szerelt le. Több kitüntetést kapott. Neje Szlovják Vikória, gyermekei: László, Mária és Katalinköveslige.i drág" ifj. Riskó Béla főjegyző, Kövesliget. 1887-ben Kássán született. Máramarosszigeten érettségizett, jegyzői oklevelét Debrecenben szerezte. Técsőn volt gyakornok, majd 1921től előbb Talaborfalván, I925—29 Királyházán, 1929-től F. Veresmarton működött. I939 óta Kövesliget főjegyzője. A világháborúban az orosz fronton harcoltNeje Heckner Etelka. Gyermekei: Magda. Hona, István, Erzsébet és BélaRóm. kat. anyaegyház — Nemeskajd. A régi időben Galántához tartozott. — Anyakönyvét 1725 óta vezetik, üsi templomát 1785-ben átalakították, 1814-ben egy oldalhajóval kibővítették. Filiája: : Tósnvárasd- Kis kápolnájának hat régi faszobra muzeális érték. Mind Kajdon,i. mind Tósnyárasdon rk. iskola van, az előbbi négy, az utóbbi két tanerős- Az egyház vezetője: Móricz Boldizsár plébános, káplán Kurcz-Béla. Világi elnöke: Kajdon Szokolay Gyula, Tósnyárasdon Varga Alajos. Róm. kat. egyház — Dolha. 1912ben lett anyaegyház. Templomának építését a világháború, majd a megszállás megakadályozta. Kalász Géza szervező plébánož 1938 óta ismét szorgalmazza — 160 —